Szűz Mária a hívő ember prototípusa, az eszményi hívő, aki csendes kísérőként van jelen az egyház életében – mondta Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karának tanszékvezető tanára Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából az M1 Aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Szűz Mária fontos szerepéről beszélt a köztévén egy teológus szakértő
Fotó: Youtube

Gájer László kiemelte: Mária volt a legközelebb Jézushoz, egyrészt fizikailag, hiszen vele élt, másrészt a hitében, mert "maradéktalanul meg tudta azt valósítani."

Az egyház hite szerint a Megváltó Mária beleegyezésével érkezett a világra, és ezért "Isten különösképpen megáldotta és megóvta őt a személyes és az áteredő bűntől is". Bűntelenségének következménye, hogy élete végén felvétetett a mennybe; erről szól a mai ünnep

- emelte ki.

Nagyboldogasszony napjának bibliai hátteréről elmondta: a katolikus templomokban ezen a napon azt a részt olvassák fel az evangéliumból, amikor Mária meglátogatja rokonát, Erzsébetet, és ő úgy köszönti, "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes". Ebben köszöntésben benne van, hogy Mária életét teljesen kitölti Isten kegyelme, ott nem marad hely emberi rossznak, emberi kicsinyességnek.

Mária kezdettől fogva "kíséri az egyház imáját". "A rózsafüzért úgy imádkozzuk, mint ha Mária fogná a kezünket" (...), "máriás imádságot végzünk, amely mégis Jézusról szól" – fogalmazott.

Mária csendes kísérőként volt jelen Jézus életében a születésétől a haláláig, és ugyanezzel a csendes, édesanyai jelenléttel kíséri az egyház életét és a hívő ember imáit – tette hozzá.

Gájer László felidézte: a Szűz Mária-kultusz ősidők óta jelen van Magyarország életében.

Már a pogány magyaroknak fontos volt a nagyasszony tisztelete, és ennek a kultusznak megkeresztelt változata az, hogy Szűz Máriát "elfogadtuk". Az Érdy-kódex tanúsága szerint Szent István király udvarában már megtartották Nagyboldogasszony ünnepét

- hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: az első magyarországi székesegyházakat, a székesfehérvári koronázótemplomot, az esztergomi bazilikát, a váci és a győri székesegyházat mind a mennybe fölvett Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.

Nagyboldogasszony ünnepe a katolikus egyház legfontosabb Mária-ünnepe, amelyen Szűz Mária haláláról és mennybevételéről emlékeznek meg.

(MTI)

7 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt az összes hozzászólás. Kattintson, ha csak a legfrissebbeket olvasná!
silber13
Nem ez lenne Máriáról a tanár úr vélménye ha eolvasta volna R. Graves Kng Jesus c. könyvét. Bár lehet mégis csakolvasta és az ellent mond a hitének.
tudode
Azért elkeserítő, hogy a XXI. században még mindig egy MISZTIKUMBAN láttatják a PÉLDAKÉPET, mivel az ember HUNCUT, amíg mozog!!
.
Érdemes megtekinteni ŐFÉLESÉGÉT, ahogy áradozik a lelkivilágáról:
.
----- Orbán Viktor tanúságtétele
.
www.youtube.com/watch?v=RnMKDof5zlE
.
És az Isten nem védte meg az országot, kis 'o'-val ettől a POLITIKAI SZÉLHÁMOSTÓL, aki naponta vét még a TÍZPARANCSOLAT ellen "is"!
36
:(Én melózom ma, mert munkanap Nagyboldogasszony ünnepe. A feleségem és a gyerekek viszont mentek a templomba. Mondtam nekik, ma imádkozzanak helyettem is.
Nagy adóssága a kormánynak ezt a kötelező és parancsolt, katolikus keresztény ünnepet munkaszüneti nappá tenni.
namihami
@36: Bocsáss meg, de miért csak a katolikus liturgia ""nagynapjait"" kellene munkaszüneti nappá nyilvánítani?
Ez esetben elvárható lenne a református, a zsidó, a protestáns és a többi hívő vallásában ünnepnek tartott napok hasonlóan munkaszünetté való nyilvánítása. Hiszen még a ""Kalaptörvény"" szerint is minden magyar ember egyenlő. Vagy mégsem?
Siker esetén eljönne a szépvilág. Nem kellene többet dolgozni évente 35-40 napnál. De kár, hogy ezt én már nem élvezhetném. Reméljük, hogy a gyerekeink, unokáink mégis megélik.
És ha hazajön a család a miséről, akkor kérdezd meg a feleséged, hogy neki, mint háziasszonynak melyik lenne fontosabb? A Nagypéntek vagy a Szenteste, mint munkaszüneti nap? Végigdolgozza a Szenteste napját és aztán még készülhet az esti vacsorára. De ha előre ledolgoztatják vele, hát az se a legjobb változat (szerintem).
36
@namihami: Ha abból a szempontból nézzük hogy Magyarországnak még van miben felzárkóznia a nyugathoz, hát akkor osztrák, német, olasz mintára legyen nálunk is munkaszüneti nap.
A Nagypénteket a reformátusok miatt tették munkaszüneti nappá, nem a katolikusok miatt. Ez egy gesztus volt a református többségű kormány részéről, semmi több.
A ledolgozást pedig, hatalmas baromságnak tartom. Nem lesz attól semmi és senki termelékenyebb és hatékonyabb.
namihami
@36: Erről beszélek. A szabad vallásgyakorlás, mint állampolgári jog alapján nem egy-két vallás pirosbetűs napjaival kellene telerakni a naptárt.
Én ugyan abszolút ateistaként, minden lógósnapot kitörő örömmel üdvözlök, de pl. miért nem lehet a többi vallást is hasonló helyzetbe hozni? Mennyivel alávalóbb egy jó zsidó, mint egy rossz keresztény?
Tehát vagy egy se vsgy az összes. Nem ez lenne a normális?
Nessy
@namihami: na, akkor nem sokat kellene dolgozni egész évben.
Azért dec.24. praktikusabb lett volna a nagypénteknél!
Gondolod, hogy mindenki a templomban tölti az ünnepet? Inkább élvezi a szabad napot. Bepótolja, amivel otthon elmaradt. Esetleg tavasztól füvet nyir, etc.
Arról nem is beszélve, hogy ma már minden ünnepet tönkretesz a politika. A szent beszéd pártpropaganda, a pap a szószékről buzdít a a fideszre szavazásra, de már a politikusok is a templomban kampányolnak. Farizeus, kufár társulat!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.