Csak választójoggal rendelkező, nagykorú magyar vagy uniós állampolgár indulhat az önkormányzati választáson polgármesterjelöltként. Az aktív és passzív választójoggal (vagyis a választás és választhatóság jogával) közvetlenül a szavazás megkezdése előtt is rendelkeznie kell a jelöltnek.
A választójog feltétele a nagykorúság, ez a 18. életév betöltése után mindenkit megillet – akit bírósági ítélet ebben nem korlátoz –, a 16. életév betöltése után pedig házasságkötéssel lehet nagykorúságot szerezni.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal kizárólag azok rendelkeznek, akiknek van magyarországi lakcímük, jelöltként viszont a külföldön élő magyar állampolgárok is indulhatnak.
Akit azonban a bíróság a jelölt nyilvántartásba vétele és a voksolás között jogerősen a választójogból kizár például azzal, hogy cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezi, vagy elrendelik kényszergyógykezelését, vagy jogerős bírósági ítélet születik, amelyben eltiltják a közügyek gyakorlásától, vagy esetleg megkezdi szabadságvesztés-büntetését, elveszíti választójogát, nem indulhat a választáson.
A választási eljárási törvény szerint ugyanis a jelölt
kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt.
Ez pedig azt jelenti: függetlenül attól, hogy a jelöltet korábban nyilvántartásba vették-e, az októberi voksolás szavazólapján már nem szerepelhet.
A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. Szavazati joggal ugyanakkor rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől.
(MTI)
Új hozzászólás