Magyarország stratégiai partnerének nevezte Dél-Koreát Kövér László, az Országgyűlés elnöke miután fogadta Mun Hi-Szangot, a Koreai Köztársaság Nemzetgyűlésének elnökét pénteken a Parlamentben.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Mun Hi Szang, a dél-koreai nemzetgyűlés elnöke koszorút helyez el a május végi dunai hajóbaleset áldozatainak emlékére a Margit híd pesti hídfőjénél 2019. szeptember 20-án. MTI/Máthé Zoltán
A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója kapcsán Kövér László kiemelte, hogy Dél-Korea volt az első ázsiai ország, amelyik a rendszerváltozás után Magyarországgal megújította a diplomáciai kapcsolatokat.
A magyar Országgyűlés elnöke rámutatott: az elmúlt 30 évben a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, kulturális, turisztikai, valamint tudományos és kutatási kapcsolatok jelentős fejlődésen mentek keresztül. A kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 2,6 milliárd dollárt, 13-14 százalékkal nőtt tavaly és az idei év első hat hónapjában a turistaforgalom, azaz több mint 170 ezer koreai turista érkezett Magyarországra.
Kitért arra is, hogy szeptember 22-től a LOT lengyel légitársaság elindítja az első közvetlen szöuli járatát heti három alkalommal, másik három napon pedig Szöul-Budapest útvonallal. Ez azzal biztat, hogy mind a gazdasági kapcsolatok, mind a kulturális turizmus tovább fog erősödni – mutatott rá az Országgyűlés elnöke.
Magyarország számára Dél-Korea a térségben meghatározó stratégiai partnerré vált
- rögzítette Kövér László.
Hangsúlyozta azt is: a Koreai Köztársaság továbbra is számíthat Magyarország támogatására mindazon erőfeszítéseknél, amelyek a Koreai-félsziget tartós békéjének megteremtésére irányulnak.
Mun Hi-Szang, a Koreai Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke arról beszélt, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy ellátogathatott Magyarországra a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóján.
Reményét fejezte ki, hogy a látogatása nyomán a két ország parlamentje között is szorosabb kapcsolatok alakulnak ki.
Kiemelte szintén a két ország virágzó együttműködését számos területen.
Kifejezte háláját a májusi hajóbalesetet követő magyarországi részvétnyilvánításokért és segítségnyújtásért.
Hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy a Koreai-félsziget békéjének előmozdításában Magyarország a jövőben is partner lesz.
A két házelnök a megbeszélést követően koszorút helyez el a dunai hajóbaleset áldozatainak emlékére a Margit híd pesti hídfőjénél.
Forrás: MTI
Tegnap még Türkmenisztán volt a stratégiai partner, mert van nekik egy teljhatalmú elnökük, Gurbanguly Berdimuhamedow. Kicsit dilis a fickó, de ez tetszik nekünk, sőt még tanulnak is a diktatúra fazonjától. Hadd mutassak egy videót arról, hogy a világ egyik legidiótább diktátora kinyom egy aranyozott súlyzórudat, a miniszterei pedig felállva ünneplik. youtu.be/d0Pduhdgkjk
Gurbanguly Berdimuhamedownak van egy 21 méter magas arany lovasszobra, amit a népakarat emeltetett fel. “Dicsőség a Védelmezőnek!” – énekelte egy iskolás gyerekekből álló kórus a ceremónián. Az elnök nem vett részt az avatáson, mert a Védelmező éjt nappallá téve népük dicsőségéért dolgozik. Nálunk Orbán emlékműve: milliárdos stadionok; pénzzel felhizlalt rokonok, haverok. Még nincs szobra a Várban, csak csodálatos festményei vannak saját magáról, mert a magyar nép egy-két jeles képviselője iszonyatos kényszert érez arra, hogy megörökítse a Nemzet Atyját. Örök emlékül a hazának. Olyan szépen, hogy ezen még Salvador Dalí is csak sírna.
kolozsvaros.com/wp-content/uploads/2019/05/festm%C3%A9nyj%C3%B31.jpg
Türkmenisztánban jelenleg egypártrendszer van. A lakosság 85 százaléka muszlim, és gyakran éri hátrányos megkülönböztetés a keresztényeket – a nem muszlimokat. Szijjártó pedig elmegy üzletileg enyelegni abba az országba, ahol üldözik a keresztényeket. Erre építették fel az uniós kampányukat, sok-sok gyűlölettel megspékelve. Úgy tűnik, ha egy diktatúrában hátrányban vannak a keresztények, az nem számít, azt elsumákolják, szemet hunynak. Hazug, ócska játékot űznek.