Bár a települési képviselő-testületek, polgármesterek megválasztásában nemcsak a magyar és az uniós állampolgárok, hanem bevándorlók, letelepedők és menekültek is részt vehetnek, ha van bejelentett magyarországi lakóhelyük, összességében mégis kevesebben voksolhatnak az október 13-i önkormányzati választáson, mint ha aznap parlamenti választást tartanának.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldalának, a www.valasztas.hu-nak naprakész adatai szerint az országgyűlési választáson – ha most tartanák – összesen 8 millió 284 ezer magyar állampolgár szavazhatna, közülük 7 millió 886 ezren magyarországi lakcímmel, a magyarországi szavazókörökben vagy a külképviseleteken, a csaknem 400 ezer magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár pedig levélben szavazhatna.

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak – 7 millió 886 ezren –, hanem az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is, ha nyilatkoznak arról, hogy választójogukat Magyarországon kívánják gyakorolni, ők körülbelül 116 ezren vannak. Ezen kívül szavazhatnak azok a határon túli magyarok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincsen lakcímük – ez a 3400 választópolgár levélben szavazhat az EP-választáson. Így egy most tartandó EP-választáson 8 millió 5 ezren szavazhatnának.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, hanem a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorúakat is megilleti a választási részvétel joga. Vagyis választójoga van a 7 millió 886 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárnak, az Európai Unió más tagországai mintegy 116 ezer, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárának és a 26 ezer bevándoroltnak, menekültnek, letelepedőnek. Így az önkormányzati választáson összesen 8 millió 27 ezren szavazhatnak.

A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) azonban nem esik egybe az egyes választásokon az aktív választójoggal.

Az önkormányzati választáson bár választók, de nem válaszhatók a bevándoroltként, menekültként, letelepedettként élők. A lakcím nélküli magyar állampolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok – például a határon túl élő magyarok – pedig – bár jelöltként indulhatnak – nem szavazhatnak.

A nemzetiségi választáson nem lehet választó a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár, valamint a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy.

A választójogot az úgynevezett természetes kizáró okok is korlátozzák, ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alaptörvény szerint nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Az sem szavazhat – és jelöltként sem indulhat –, akit jogerős bírósági ítélet alapján eltiltottak a közügyek gyakorlásától, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Természetesen nem szavazhatnak a kiskorúak sem.

(MTI)

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.