A Magyarországon és Szerbiában kiállított, államilag elismert bizonyítványok, oklevelek, és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény tárgyalta, majd a nemzeti eszközkezelő programmal kapcsolatos törvénymódosításról vitázott az Országgyűlés kedden.
A Magyarországon és Szerbiában kiállított, államilag elismert bizonyítványok és oklevelek, továbbá a tudományos fokozatot tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló egyezményről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta:
az egyezmény célja, a közép-és felsőfokú végzettségek, képesítések és tudományos fokozatok kölcsönös elismerhetőségének megteremtése.
Emellett – folytatta – az egyezmény a kormány balkáni nyitás politikájával összhangban, a magyar és szerb felsőoktatási intézmények közötti együttműködési lehetőségek fejlesztését, és ezeken keresztül a magyar-szerb kapcsolatok erősítését is célozza. Elmondta: az egyezmény hozzájárul a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlődéséhez és javítja a magyar hallgatók kifelé irányuló, illetve a szerb hallgatók Magyarországra irányuló mobilitási szándékát. Az államtitkár hangsúlyozta az egyezmény nemzetpolitikai és nemzetiségpolitikai vonatkozásait is, kiemelve, hogy az egyezmény segíti a vajdasági magyar és a magyarországi szerb közösség tagjainak anyaországban való tanulását és foglalkoztatását is.
Vezérszónokok: a Fidesz, a Jobbik és az MSZP is támogatja a javaslatot
A Fidesz vezérszónoka, Zsigmond Barna Pál arról beszélt, mára egy kölcsönösen előnyös, szoros partneri kapcsolat alakult ki Szerbia és Magyarország között, és az erős jószomszédi viszony az egész régió európai integrációjának kapuja lehet, akkor is, ha ezt most "nagy erők próbálják ellehetetleníteni". Hangsúlyozta: ha az EU hiteles akar maradni, akkor meg kell nyitnia az utat a nyugat-balkáni bővítés előtt. Addig viszont Magyarországon nekünk az a dolgunk, hogy "Brüsszel politikai manőverezésétől" függetlenül, kitartóan segítsük Szerbia európai integrációját – fogalmazott.
Steinmetz Ádám, a Jobbik vezérszónoka elmondta: a javaslat megszilárdítja Szerbia és Magyarország közötti oktatási és tudományos kapcsolatokat és megkönnyítheti a határon túli magyarok felsőoktatásban való részvételét, diplomaszerzését, a meglévő diploma elismerését, illetve magyarországi munkavállalásukat is.
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka a nemzetpolitika és a jószomszédi viszony szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek nevezte az egyezményt. Stratégiai hibának tartotta, hogy a Nyugat-Balkán ügye lekerült az EU- asztaláról.
Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.
Államtitkár: további védelem a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő családok számára
Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár ismertetése szerint a javaslat benyújtásával a kormány célja, hogy további segítséget nyújtson az otthonteremtésben, és védelmet biztosítson a nemzeti eszközkezelő programban részt vevő családok számára. Elmondta: a programnak köszönhetően több mint 150 ezer ember menekült meg a többmilliós hiteltartozástól.
Az államtitkár felidézte: a tavaly elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő, a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő bérlők rendkívül kedvező feltételek mellett kapják vissza a bankok által korábban elvett otthonaikat. Hozzátette: idén tavasszal mintegy 32.500-ból 31.900 család, vagyis az érintettek 98 százaléka jelzett vissza, és közülük 28.500 család részletfizetéssel vagy egy összegben vissza is kívánja vásárolni a bankok által elvett otthonát.
Fónagy János közlése szerint a most benyújtott javaslat lehetőséget biztosít azok számára, akik bár megfeleltek a feltételeknek, határidőn belül nem küldtek visszajelzést. Ez mintegy 650 családot érint, előttük így újra megnyílt a nyilatkozás lehetősége – mondta.
A javaslat egyik legfontosabb elemének nevezte, hogy jelentős segítséget nyújt azok számára, akik kedvezményes részletfizetéssel váltak ingatlantulajdonossá, de más tartozás miatt fennáll a végrehajtás kockázata. A törvénymódosítás alapján, esetükben a tulajdonjog bejegyzésétől számított három éven belül a visszakapott ingatlanra nem lehet végrehajtást lefolytatni – ismertette.
Közölte: a módosítás kiterjed azokra is, akik korábban arról nyilatkoztak, hogy egy összegben vásárolják vissza ingatlanjukat, de ezt a megadott határidőig mégsem tudták teljesíteni. Ők részletfizetéssel törleszthetik a vételárat.
Az államtitkár úgy összegzett: a törvénymódosítás egy újabb bizonyíték arra, hogy a kormány senkit nem hagy magára, elősegíti, hogy lehetőség szerint mindenki saját otthonában élhessen és azt hosszú távon meg is tarthassa.
Fidesz: a kormány további segítséget nyújt az otthonteremtésben
Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka úgy vélte:
a javaslattal a kormány további segítséget kíván nyújtani az otthonteremtésben, és további könnyítéseket, lehetőségeket ad, illetve védelmet biztosít a Nemzeti Eszközkezelő programban résztevő családok számára.
KDNP: újabb segítség a nemzeti eszközkezelő ügyfelei számára
Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka elmondta: a Nemzeti Eszközkezelőnek köszönhetően mintegy 150 ezer ember menekült meg a több milliós hiteltartozástól, úgy, hogy közben a saját lakásukban, házukban maradhattak. Hangsúlyozta: a javaslat kiemelten segíti és a támogatja a magyar családokat, és jelentős segítséget nyújt azok számára, akik kedvezmények részletfizetéssel válnak az ingatlanuk tulajdonosaivá, ugyanakkor más tartozásuk miatt fennáll a végrehajtás kockázata.
Forrás: MTI
Új hozzászólás