Zsidó honfitársaink tragédiája mindannyiunk tragédiája, a magyar történelem legsötétebb időszaka – jelentette ki Niedermüller Péter (DK) erzsébetvárosi polgármester csütörtökön Budapesten, a 75 éve felállított pesti gettó évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

75 éve állították fel a gettót – a kormány erre elfelejtett emlékezni, az ellenzéki polgármesterek megtették

Niedermüller Péter a VII. kerületi egykori gettó területén lévő Klauzál téren, az önkormányzat megemlékezésén azt mondta: nem elég csöndben emlékezni, hangosan el kell mondanunk, mi az, ami 1944-45 telén Budapesten történt.

El kell mondani, hogy itt, a Klauzál téren, ahol ma már gyerekek játszanak, fociznak, több ezer ember vesztette leírhatatlan körülmények között az életét. El kell mondani, hogy "ez a tér nem egyszerűen egy tér Budapesten, hanem ez a tér a halál, a pusztulás, az embertelenség tere" – fogalmazott.

Niedermüller Péter hangsúlyozta: gyermekeinknek és unokáinknak azt is el kell mondanunk, hogy a gyűlölet és a gyűlölködés, a másik ember megbélyegzése és kirekesztése, az emberi méltóság sárba tiprása, az elszabadult indulatok, az ellenségképek gyártása, az idegengyűlölet beláthatatlan következményekkel járhat, ahogyan az 1944-45 telén Budapesten is történt.

Egy társadalmat, egy demokráciát mindenekelőtt az minősít, ahogyan az a kisebbségekkel, a másként gondolkodókkal, a mássággal bánik – mondta a polgármester, hozzátéve: egy nemzetet nem az egyformaság, nem az "egy vérből valók vagyunk" mítosza, hanem sokkal inkább sokféleség, a sokféleség tiszteletben tartása tesz naggyá és erőssé.

Ezt különösen határozottan kell mondanunk ma, amikor az antiszemitizmus megint terjed Európában – hangoztatta.

Niedermüller Péter lesújtónak nevezte, hogy "vannak az országban magukat történésznek gondoló emberek, akik szerint a zsidók Kamenyec-Podolszkijba történő deportálása idegenrendészeti eljárás volt". Lesújtó az is, hogy vannak, akik szobrot állítanak a nyíltan antiszemita Prohászka Ottokárnak és Nyírő Józsefnek, vagy éppen annak a Kornis Gyulának, aki szerint a zsidóság megrontotta a magyarság szellemét – fogalmazott.

A polgármester hangsúlyozta, meg kell mutatnunk, hogy volt és van egy másik Magyarország, amely érzi a múlt bűneinek a terhét, érzi a felelősségét a múltért, de a jövőért is.

Niedermüller Péter emlékeztetett: az akkori kormány 1944. november 18-án közölte a Zsidó Tanács képviselőivel, hogy gettóba kell vonulniuk a zsidóknak, és november 29-én napvilágot látott a belügyminiszteri rendelet a gettó létrehozásáról Erzsébetvárosban. December 10-ére az egész gettónak kijelölt területet lezárták a nyilasok. A következő hónapokban sok tízezer zsidó honfitársunk élt és halt meg rettenetes körülmény között a gettóban – mondta a polgármester.

A megemlékezésen Kardos Péter főrabbi a meggyalázottakért, a megkínzottakért, a megszégyenítettekért és a meggyilkoltakért mondott imát.

Ezt követően a jelenlévők – köztük Karácsony Gergely főpolgármester és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke – gyertyákat gyújtottak és elhelyezték a megemlékezés köveit.

Kép: MTI/Mónus Márton

Forrás: MTI

15 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
CsipkeRózsa
@Eriksson: 23:12

Ne beszélj hülyeségeket, nem ők okozták a saját és a többiek gettóba zárását!

A te új történelem írásod már naponta elképesztő átváltozáson megy át.
CsipkeRózsa
@Eriksson: @Shikari: Látom, jól elbeszélgettek, kétszemközt fejtsétek ki elméleteiteket, másokat ne hülyítsetek.
Eriksson
@CsipkeRózsa: Nem? Akkor áruld el, hogy szerinted kik? Húzd ki a fejed a homokból és lőn világosság.
CsipkeRózsa
" október 15-16-án Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt vette át a hatalmat. A nyilas hatóságok több tízezer budapesti zsidót deportáltak gyalogmenetben a nyugati határra és onnan német koncentrációs táborokba. A Budapesten maradtakat két gettóba tömörítették. Mindkettőt hagyományos zsidó városrészben állították fel. A külföldi diplomáciai testületek védleveleivel nem rendelkezőket a Dohány utca és a Klauzál téri közötti tradicionális zsidónegyedbe zárták. A városrészt palánkkal kerítették körül. Az ún. védett zsidókat az 1920-30-as években felépült, a Szent István körúttól északra fekvő modern városrész, az Újlipótváros különálló háztömbjeibe zsúfolták. Ezen a környéken a holokauszt előtt sok zsidó közép- és nagypolgár, szellemi szabadfoglalkozású, művész és kereskedő lakott.
1944-45 fordulóján a két gettóban összesen mintegy százezer zsidó raboskodott folyamatosan romló körülmények között. Több tízezren a gettókon kívül, hamis papírokkal és/vagy ismerősöknél, barátoknál bujkáltak. A terror napra-napra fokozódott, a kivégzések, tömegmészárlások egyre gyakoribbá váltak. A nyilasok a Duna-parton, az ún. nyilas házakban és a gettón kívül álló zsidó intézményekben is (például a Bethlen téri, Városmajor utcai és Maros utcai kórházakban) százával ölték az embereket. A budapesti zsidókat végül a várost elfoglaló szovjet csapatok mentették meg: január 16-án az újlipótvárosi gettó szabadult fel, két napra rá pedig az erzsébetvárosi."
kokopelli
@CsipkeRózsa: ...sajnos a valóságot letagadók az "öreg angol" mondását gyakorolják:"A történelem az,
amiben az utókor megegyezik!" Az "öreg" elfelejtette hozzátenni,hogy amiben az utókor"hatalomrakerülői" meg-
egyeznek!" Őket ugyanis a tények soha nem zavarták!Az sem vígasztaló,hogy ez nem spec. magyar jelenség!
(közmondás máshonnan:"Ma már a múlt sem az,ami egykoron volt!")
Eriksson
Na kedves @Szeparepa2: Innentől bárki tudhatja, mi a véleményed a megemlékezésről. Együttérzésből jeles.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.