Megkezdődött a vörösiszapper másodfokú eljárása csütörtökön a Győri Ítélőtáblán. Az ügyész a megismételt elsőfokú eljárásban meghozott, tíz ember bűnösségét kimondó ítélet súlyosítását indítványozta, a védők pedig annak abszolút hatályon kívül helyezését vagy módosítását kérték.

Iszapömlés: megkezdődött a másodfokú eljárás a Győri Ítélőtáblán

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Az ügyben 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat.

A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség.

Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást. A Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, hogy nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki. Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját két év hat hónap, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet – a cég egykori műszaki igazgatóját – pedig két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmadrendű megrovást kapott. Öt vádlottat minden vádpont alól felmentettek.

Az ügyész még aznap 13 vádlott terhére jelentett be fellebbezést, egyebek mellett a bűnösség és minősítés megállapítása, valamint súlyosítás miatt.

A csütörtökön megkezdődött másodfokú tárgyaláson Fejes Péter ügyész perbeszéde előtt az iszapömlés után készült fotókat vetített, majd azt mondta, a katasztrófáért és annak következményeiért, a közveszélyokozásért és annak el nem hárításáért a vádlottakat büntetőjogi felelősség terheli, ezért büntetőjogi felelősségük teljes körű megállapítását és szigorú büntetés kiszabását indítványozta.

Bánáti János, az elsőrendű vádlottnak, B. Zoltánnak az ügyvédje perbeszédében azt hangoztatta, hogy a megismételt ítélet rossz és törvénysértő, egyebek mellett azért, mert a bírói tanács figyelmen kívül hagyta az eljárási alapelveket, az általa megállapított tényállás így megalapozatlan.

Pál Helga, a másodrendű vádlottnak, D. Józsefnek az ügyvédje mintegy kétórás perbeszédében azt mondta, hogy az abszolút hatályon kívül helyezési döntésnek szerinte két indoka van. Az egyik, hogy a megismételt elsőfokú eljárást levezető bírói tanács elnöke nem rendelkezett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kinevezésével, pedig a büntetőeljárásról szóló régi törvény szerint a vörösiszapper a közveszélyokozás vádja miatt e jogszabály hatálya alá tartozik.

Bár a büntetőeljárásról szóló új jogszabály már nem írja elő az OBH elnökének kinevezését, az ügyvéd meglátása szerint a perre nem az új, hanem a régi törvény vonatkozik; az alapján pedig nem volt törvényes a bírói tanács felállása, ami a törvény szerint automatikusan abszolút hatályon kívül helyezést von maga után.

Az ügyvéd azzal is érvelt, hogy a közveszélyokozás miatt – szintén a büntetőeljárásól szóló törvény szerint – a Veszprémi Törvényszéknek kellett volna a megismételt tárgyalást lefolytatnia. Az, hogy a Győri Törvényszék tárgyalta az ügyet, Pál Helga védő szerint nem volt törvényes, és ez szintén abszolút hatályon kívül helyezési jogot von maga után.

Hozzáfűzte: ha a bíróság nem fogadja el a hatályon kívül helyezési fellebbezési indítványát, akkor változtassa meg az ítéletet a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállás szerint, mert a Győri Törvényszék a megismételt eljárásban nem indoklási kötelezettségének tett eleget, hanem új tényállást állapított meg, holott az előzőt a Győri Ítélőtábla megalapozottnak tekintette.

Pál Helga szerint a Győri Törvényszék félreértette feladatát, mert érdemi bizonyítás nélkül fogalmazott meg új tényállást. Hozzátette, míg a Veszprémi Törvényszék 178 tanút és 24 szakértőt hallgatott meg, addig a győri egyet sem. Szerinte a törvényszék nem volt tisztában a Mal Zrt. szervezeti felépítésével, működésével, nem ismerte a helyszínt, a geotechnikai folyamatokat és technológiai hiányosságai voltak.

A további tizenegy vádlott védője is azt kérte az ítélőtáblától, hogy vagy helyezze hatályon kívül a megismételt eljárás ítéletét, vagy módosítja azt úgy, hogy a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállást vegye alapul és bizonyítottság hiányában mentsék fel védenceiket.

A per pénteken folytatódik ügyészi viszonválasszal, továbbá a vádlottak szólalnak fel az utolsó szó jogán.

(MTI)

Cikk- és címlapkép: MTI Fotó: Kollányi Péter

3 hozzászólásarrow_drop_down_circle

jesz
Ahogy elnézem, folytatódik a fing reszelése. Még egy kicsit húzzák az időt, aztán az idő múlására hivatkozva ejtik az egészet. Rég történt, már senki nem emlékszik semmire, tessenek hazamenni.

Amit eddig bátortalanul felmutattak, az két év fogház? Azt hamar elmaszatolja az idő múlása.

A sértettek meg csak sírdogálnak...az ő lelkükben még élénken él minden pillanat..
Béla333
Már csak húsz év és lesz jogerős ítélet...
namihami
Most lesz arra is kapacitás, hogy beidézzék annak a Környezetvédelmi Hivatalnak a ""szakértőit"" is, akik a gátszakadás előtt néhány nappal megfelelőnek itélték az építményt? Az ügyvéd helyében beidéztetném őket és máris félig nyert ügye lenne. Ezek ugyanis a Fidesz kormány kinevezett emberei. Azok pedig védett állatok. Ha azok azt mondták, hogy jó, miért szakadt ki? Ha nem jó, miért adtak pozitív SZAKvéleményt? És mennyibe került egy rossz irat? Hogyan ellenőriztek? Egyáltalán, voltak a tározó környékén vagy pecsételtek, jó pénzért?

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.