Tüttő Kata: ha van a Fővárosnak egy kertészeti vállalata, akkor miért az alvállalkozó-alvállalkozójának-alvállalkozója végzi a gallyazást?

A pénzkeresés elrabolja az értelmes alkotó tevékenység elől az időt, ezért keresnek midig alvállalkozót, aki hajlandó visszaosztani a lóvét. A „munka világa” a rendszer kegyeltjeinek ( fidesz) exkluzív szigete. „Hasznos, értelmes munkát végezni” és „pénzt keresni” egyre látványosabb ellentétbe kerülnek egymással. Abban a relációban, ahol a tőke felfelé, a munka lefelé gravitál, az elérhető és elérni érdemes alkalmazotti státuszoknak egyre szűkülő halmaza egyre inkább azok privilégiuma lesz, akik megengedhetik maguknak, hogy megszerezzék a szükséges kvalifikációkat. Jól megfigyelhető ez mikroszinten, így egy vállalati munkahelyi szociális tér szereplői között: az elvégzendő feladat a nagyobb döntési jogkörökkel rendelkezőktől fokozatosan halad lefelé addig a játékosig, akinek már nincs jogköre (vagy zsarolási potenciálja) azt lejjebb görgetni.