A  nagy létszámú vállalatok körében a legnagyobb a béren kívüli juttatás elterjedtsége.

Átlagosan bruttó 371 ezer forintot, a tavalyinál kicsit kevesebbet nyújtanak a munkavállalóiknak cafeteria juttatásként a cégek a Szent István Egyetem és a HR Kutató Központ által végzett friss kutatás szerint, amelyből az is kiderül, hogy elsősorban a nagyvállalatok adnak béren kívüli juttatást

– írta a Világgazdaság kedden.

A kutatás alapján 2 százalékról 6-7 százalékra nőtt az e célra legfeljebb 100 ezer forintot biztosító munkáltatók aránya.

A népszerűségi toplistát a SZÉP-kártya elemei uralják, az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás viszont leszorult az élről, és a tavalyihoz képest hátrébb sorolódott a bérként adózó pénzkifizetés is.

A felmérés tanúsága szerint a nagyvállalatok körében a legnagyobb a béren kívüli juttatás elterjedtsége: az ezer fő fölötti alkalmazotti létszámmal működők 91 százalékánál vannak fixen nyújtott, illetve cafeteria juttatások, utóbbit 77 százalékuk biztosítja

– írta a lap, hozzátéve, hogy az 50 fő alatti cégeknél 49 százalék ez az arány.

A vállalkozások egyre inkább személyre szabják a béren kívüli juttatásokat, így a mobiltelefon-használat ma már a legtöbb munkáltató által biztosított lehetőség. A kutatás szerint egyre inkább nem az adóterhek szerint döntenek a cégek a juttatásokról, hanem sokkal inkább a HR és a vállalati policy szerint, amit az adott foglalkoztató a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ.

(vg.hu)

Kapcsolódó cikkek

Népszerű az Interneten

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Eladott Ország
A kormányhivatalok, járási hivatalok munkatársainak március elsejétől szigorúbb munkahelyi szabályokkal kell szembenézniük. Nem számít bele az ebédszünet fél órája a munkaidőbe, az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken, nem jár cafeteria, és nem fizetik ki a túlórákat se. A béren kívüli juttatások nagy részét ezentúl bérként fizetik majd a munkaadók, magyarán a dolgozók kevesebbet fognak kézhez kapni az adókedvezmények hiánya miatt. Olyan ez, mint a mentősök béremelése ami után kevesebb lett a fizetésük. Persze ezt is megmagyarázzák majd, a cafeteria nem tűnt el, csak átalakult. Megszűnt a cafeteriás lakáshitel-támogatás. Az szja-törvény 2018-ig biztosította, hogy egy munkáltató legfeljebb 5 millió forint adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást adjon munkavállalóinak. A kormány a Szép-kártyák kivételével megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét. Emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni.
scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/35842412_1768707033221711_3543079068347924480_n.jpg?_nc_cat=103&_nc_ohc=Ft4vnxJ6IIcAX9w0kei&_nc_ht=scontent.fbud1-1.fna&oh=4921d3be01552f8f3a9b3e0fd8f6fdd5&oe=5ECA14DE
thumb_up1 replyVálasz error access_time2020. február 11., 09:37
namihami
Ha a dolgozói átlag 100.000 forint (Borsodban, Zalában, Somogyban még fizetésnek se rossz, nemhogy ajándéknak), akkor mennyit kap a ""közszolga"", ha ez országos átlagban eléri a 400.000-ret? És milyen az aránypár a dolgozók száma és a közszolgák száma között---kafeteriapénz vonalon? Nem lehetne egy minisztériumi és hasonló beosztásokra és bérkategóriákra lebontható táblázatot is megnézni? Abból izgalmasabb dolgok derülnének ki!!!
thumb_up replyVálasz error access_time2020. február 12., 14:11

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

További ajánlatok