Az ellenzék már sokadszorra kéri ezt a kormánytól.
Az ellenzéki pártok abban az esetben hajlandóak támogatni a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvényt, ha abba időkorlátot építenek. Ezt az álláspontot az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, a DK, az LMP és a Momentum politikusai is megerősítették hétfői, budapesti sajtótájékoztatójukon.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, az ellenzék csak bizonyos időkeretek között hajlandó a kormánynak az alaptörvényben meglévőnél jóval szélesebb körű felhatalmazást adni. Az ellenzék abban is partner, hogy szükség esetén a felhatalmazást meg lehessen hosszabbítani, de a veszélyhelyzetben meghozott döntéseknek kell, hogy legyen záróidőpontja – közölte.
A politikus hangsúlyozta, az MSZP az első perctől komolyan vette a helyzetet, konstruktívan állt hozzá a kormány munkájához és ezt az utat fogják járni a jövőben is.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott: "igen a koronavírus-járvány elleni közös küzdelemre, de nem Orbán Viktor teljhatalmára". Az ellenzék gyakorlatilag minden kompromisszumra készen áll, de úgy látszik, hogy miniszterelnöknek még mindig fontosabb az "ellenséggyártás, (.)a magyar társadalom megosztottsága", mint az, hogy eredményeket érjenek el a vírus megfékezésében – jelentette ki.
Egyetlen európai kormány sem kért és kapott teljhatalmat, ezért azt kérik, hogy ezt Orbán Viktor egy időkorláttal kapja meg, minden másról hajlandóak tárgyalni, minden másban hajlandóak engedni -mondta. A politikus "arcpiritóan kevésnek" nevezte a kabinet járványügyi és gazdasági intézkedésekeit. Hangsúlyozta, amíg a spanyol kormány a GDP húsz, az osztrák a GDP tíz, a lengyel pedig a GDP kilenc százalékát fordította a járvány megfékezésére, addig a magyar kabinet csak egy 0,5 százalékot. Követelte, hogy az egészségügyi dolgozók bérét száz százalékkal emeljék meg, a munkájukat vagy a fizetésük egy részét elveszítő emberek béreit pedig a kormány vállalja át.
Lukács László György, a Jobbik képviselője hangsúlyozta, pártja a járvány kitörése óta mindig a legszigorúbb intézkedéseket kérte. Akkor is a legszigorúbb intézkedésben hisznek, amikor a demokráciát védeni kell – emelte ki, hozzátéve: meg kell őrizni a hatalmi ágak jelenlegi rendszerét és a parlament ellenőrző szerepét.
A Jobbik ezért csak egyetlen egy feltételt szabott, annak a határidőnek a bevezetését, ami garantálja a kormány ellenőrizhetőségét, de nem akadályozza a védekezés sikerességét – nyomatékosította szavait.
A kabinetnek hallgatnia kellene azokra a józan emberekre, akik azt mondják, hogy "Orbán Viktor nem használhatja fel a járványt arra, hogy királyságot csináljon" – fogalmazott. A demokrácia működésének egyik alapelve, hogy a parlament működőképes legyen – érvelt Lukács László György.
Arra is kitért, hogy az elmúlt napokban sok hazugság terjedt el arról, hogy az ellenzék mióta szeretne határidőt építeni a törvénybe. Állítása szerint az első hétpárti egyeztetés óta ez a kérdés folyamatosan előkerült, vagyis az ellenzék nem külső befolyásolás hatására fogalmazta meg követelését.
Varju László, a DK alelnöke leszögezte, minél nagyobb bajban van egy ország, annál nagyobb szükség van az együttműködésre és annál fontosabb, hogy a kormány szolgálja az embereket és kisebbítse a bajt.
A Demokratikus Koalíció négy feltétellel támogatná a törvény elfogadását – emlékeztetett. A jogszabály nem szólhat az "idők végezetéig", szükségesnek és arányosnak kell lennie, biztosítania kel az ellenzéknek az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát és nem korlátozhatja a sajtó szabadságát – sorolta követeléseiket.
Csárdi Antal, az LMP képviselője is hangsúlyozta, pártjuk ragaszkodik az időkorláthoz. A politikus úgy látta, nem áll fenn annak veszélye, hogy a parlament ne tudna ülésezni. Hozzátette, az ellenzék által kért határidő semmilyen mértékben nem csökkenti a hatékony fellépés lehetőségét.
A képviselő a kormánynak címzett követelésében nyílt, nemzeti együttműködésen alapuló és az eddigieknél sokkal hatékonyabb védekezést sürgetett.
Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta, hogy a parlament kiiktatása a demokrácia kiiktatását is jelenti. Hangsúlyozta, semelyik másik országnak nincs szüksége olyan mértékű felhatalmazásra, mint amilyenre "Orbán Viktor vágyik". Hozzátette, a kormány egy hamis kifogásra hivatkozva akarja a "demokráciát kicsinálni", ugyanis az Európai Parlament, de a lengyel és a román országgyűlés is képes online ülésezni.
A politikus kérte, a kabinet tegye lehetővé az online ülésezést, valamint működjön együtt az ellenzékkel, hogy hogy mindent megtehessenek a járvány kezeléséért.
Szél Bernadett (független) alapvető közérdeknek tartotta, hogy a parlament ülésezni tudjon. Ezt fizikailag és online is meg lehetne tenni – jelentette ki.
Forrás: MTI
Kép: Ellenzéki tájékoztató március 13-án/MTI/Mónus Márton
44 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás