Népreszűbbek a külföldi egyetemek, és a kormány politikája is szerepet játszhat.
A február 15-i határidőig 91,4 ezren adták be a jelentkezést, ami 20 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi adat. A legnagyobb visszaesés a tanárképző szakokon tapasztalható, ide hatezerrel kevesebben jelentkeztek, mint 2019-ben.
A visszaesést a kisebb, vagy vidéken található egyetemek jobban is megérzik, a Miskolci Egyetemre is kevesebben felvételiznek, míg Budapesten az ELTE nem szenvedett nagyobb hiányt.
– Számos oka lehet a visszaesésnek, és egyelőre mi is csak kutatjuk ezeket – mondta a Blikk kérdésére Manherz Károly egykori felsőoktatási szakállamtitkár. – A diákok körében egyre jellemzőbb, hogy külföldi egyetemekre szeretnének inkább bejutni, a visszaesés egyik mozgatórugója ez lehet. Magyarországon már csak a CEU és az Andrássy Gyula Egyetem ad idegen nyelvű képzést, ami sokszor nem elégséges a diákoknak – vélekedett a szakértő. Hozzátette: a kormány oktatáspolitikája az elmúlt években egyre inkább a szakképzés támogatása felé fordult, ez is lehet az oka annak, hogy kevesebb a felsőoktatásba jelentkezők száma.
Bódis József felsőoktatásért is felelős államtitkár pedig két hete jelentette be: idén augusztustól az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara, a Pannon Egyetem Georgikon Kara, valamint a teljes Kaposvári Egyetem beolvad a Szent István Egyetembe. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetéhez tartozik a jövőben.
Forrás: Blikk
Kép: Pixabay
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Legszívesebben meghagynának 1-2 fizetős káderképzőt, a többit meg be is szántanák!
A legkártékonyabb alakulat a magyarság történetében a Fidesz maffia alakulat!
De ha Orbanra gondolsz, aki külföldön tanulhatott mas penzen es terroristava lett, aki miatt magyarok ezrei fognak meghalni, akkor igazad van!
Új hozzászólás