Sokszor voltak olyan barátságaim és olyan emberi kapcsolataim, ahol sorra elfordultak tőlem. Hogy mi volt a kifogás? „Túl erős vagy, nem tudok az árnyékodban élni.”, „Ha veled elmegyek valahova, olyan, mintha én nem is léteznék.” , „Állandóan csak a balhé van körülötted.”. Sokáig gondolkoztam, hogy mi lehet ez. Miért én vagyok az, aki gyakran akaratlanul is megsérti a másikat. Egyszer egy nagyon bölcs barátom azt mondta, senki se szereti, ha minden próbálkozás és erőlködés nélkül túlragyogják. Ekkor értettem meg, hogy minden, ami egy nőt bájossá, nőiessé vagy izgalmassá tesz, olyan nővé, akinek a karizmájának nem sokan tudnak ellenállni, az egyszerre örök magányra ítéli. A férfiak rettegnek, mikor egy ilyen erős nő szemébe néznek, aki nem nyeli le szó nélkül a sértést, és nem hagyja annyiban a vitát. Aki küzd az igazáért. Aki egy pillanatra sem gyenge és árad belőle a természetesség, látszik, hogy nem erőltet semmit. Még akkor sem, ha hajnali kettőkor egy szűk kis szobában...

Feltöltő: media_iuris
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.