30 százalékkal csökkent sok ápoló jövedelme a koronaválság idején

Sok egészségügyi dolgozónak okozott jövedelemcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetést biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeik. A szakszervezet, és az szakdolgozói kamara becslése szerint legalább 20-30 százalékkal visznek haza kevesebbet az érintettek.

Az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van másod-, harmadállása. Míg az orvosok magánellátóknál vagy saját vállalkozásukban dolgoznak a főállásuk mellett, addig az ápolók, amint befejezik a műszakot, újabba kezdenek egy vagy két kórházzal arrébb, esetleg egy szociális otthonban, vagy a háziápolásban folytatják.

A nővérek gyakran vidékről utaznak a fővárosba a szabadnapjaikon, az egyik 12 órás műszakot a másikban „pihenik ki.”

A normális heti 40 óra helyett 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek.

Így vannak olyanok, akiknek a havi jövedelmük akár harmadát-felét is adhatja a túlmunka.

Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) általános alelnöke szerint a fővárosi szakdolgozók egynegyedét, a vidékiek jelentős részét kényszerszabadságolták, különösen ott, ahol csak 16-20 koronavírusos beteg került be a adott kórházba.

Az ilyen helyeken a dolgozók havonta legalább két hétig úgynevezett állásidőn voltak. A havi bérük már azzal is 25-30 százalékkal csökkent, hogy nem tudtak ügyeletet, éjszakai műszakot vállalni. Sokuk ezekben a hónapokban alig visz haza nettó 120-140 ezer forintot.

(Népszava)

Cikk- és címlapkép: pixabay.com