Az Országgyűlés 134 igen, 38 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett elfogadta a büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását.
A 282 paragrafusból álló, az igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály benyújtását joggyakorlati visszajelzésekkel, valamint a jogrendszer koherenciájának biztosításával indokolták. A büntetőeljárási törvény mellett a képviselők módosították a többi között a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetés-végrehajtási törvényt, továbbá a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, az ügyészségi és a szabálysértési törvényt.
A jogszabály a bíróság elé állítást alapvetően a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban – két hónapon belül – teszi lehetővé.
A jegyzőkönyv hitelesítésének szabályait úgy módosították, hogy teret engedjenek a digitális technológiák révén egyéb hitelesítési megoldásoknak (e-szemle). Ennek részletes szabályait rendeletben határozza meg a kormány.
A Btk.-ban az orgazdaság fogalma beolvadt a pénzmosáséba, amelynek négy alapesetét határozták meg, büntetési tételét pedig öt évben szabták meg.
Szigorították az új pszichoaktív anyagok kereskedelmének büntetéseit úgy, hogy bevezették a jelentős és különösen jelentős mennyiségre elkövetést.
A jövőben közfeladatot ellátó személynek minősül a fegyveres biztonsági őr, a betegjogi képviselő és a parkolóőr is.
A gyermekek védelme érdekében nevesítették, mely esetben kell a gyámhatóságot értesítenie a büntetés-végrehajtásnak: egyrészt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének megnyílása, illetve a várható szabadulás időpontja előtt két hónappal, másrészt a tényleges szabaduláskor haladéktalanul.
A törvény egyes paragrafusai már november 20-án hatályba lépnek, legtöbb rendelkezését azonban csak jövő év január 1-jétől kell alkalmazni.
Forrás: MTI
Új hozzászólás