Hatalmas erő rejlik az összefogásban, ezt bizonyítja a magyarság történelmi múltja és a mostani emlékműavatás is – mondta Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Kondoroson, ahol leleplezte a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából állított szobrot.
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Ünnepi beszédében szólt arról, hogy
sok nehézség jutott a magyaroknak osztályrészéül, de a szabadságba, a nemzeti értékekbe és a keresztény kultúrába vetett hit mindvégig kitartott.
Erre a hitre és egységet teremteni képes hazafiakra van szükség most is – közölte.
Az államtitkár utalt arra, hogy határon innen és túl is számosan ajánlottak fel pénzt az emlékmű elkészítésére. Mint mondta, a magyarok, ha hisznek valamiben, kitartanak amellett tűzön-vízen át.
Németh Szilárd szerint a múltat nem feledve kell előre tekinteni, és mindent meg kell tenni a nemzet határokon átívelő egységének megóvásáért.
Az ünnepségen felolvasták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levelét, amelyben egyebek között úgy fogalmazott: Trianon seb, stigma és küldetés.
Az emlékmű a nemzeti összetartozást és a jövő útját hirdeti
- tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
A honosítás a nemzet közjogi egységesítése, a ma válasza Trianonra – írta Semjén Zsolt.
Ribárszki Péter, Kondoros fideszes polgármestere azt mondta: az emlékmű az egység, az elpusztíthatatlanság és az igazságba vetett hit "golgotája".
Az emlékhely arra szólít, hogy
"tovább élünk, tovább fejlődünk és egymás kezét fogva fordulunk szembe ma is, akárcsak száz esztendővel ezelőtt, Európa szégyenével, a Trianonban összetákolt diktátummal"
- fogalmazott.
Zuberecz Tibor, a kondorosi Trianon Emlékbizottság elnöke, a Békés Megyei Vadászszövetség titkára elmondta: politikai hozzáállástól függetlenül, határon innen és túlról számos felajánlás érkezett, a pályázaton elnyert összeggel együtt több mint négymillió forint gyűlt össze.
Ritkán tapasztalni ilyet manapság – jelentette ki.
Kenyeres Oszkár, a Hazajáró című turisztikai-honismereti magazinműsor szerkesztője köszöntőjében azt mondta, 2020-ban nem a száz éve elcsatolt országrészek visszatéréséről kell beszélni, hanem azokról a határon túli magyar közösségekről, amelyek ellenállnak az asszimiliációnak.
A kondorosi emlékmű Minya Gábor és Minya István alkotása. A Békés Megyei Vadászszövetség a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által meghirdetett pályázaton elnyert 1 millió 250 ezer forintot felajánlotta az emlékmű elkészítésére, amelyet emellett önkormányzati támogatásból és közadakozásból finanszíroztak.
Az emlékművet Kis Illés baptista lelkipásztor és Tuska Tibor evangélikus lelkész áldotta meg, majd a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit a szobor előtt.
Az ünnepség végéhez csatlakozott Kasnyik Gábor futótársaival, akik célállomásként érkeztek meg a "100 év 100 km" elnevezésű Trianoni-emlékfutásról.
(MTI)
15 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Orbán ma mit hozna össze?
És mennyi pénzért?
Mi az ára Orbánnak, hogy eladjon egy országot?
A lényegen persze, a magánhangzók különbsége nem változtat. Vitéz matyar huszárok , akik egyenesen Afganisztánból eredeztetik magukat, úton-útfélen összekalapálják nagy Magyarországot, csak közben elfelejtenek konzultálni a környező népekkel, hogy ők mit is szólnak ehhez a bravúrosnak ugyan nem , de erőltetettnek joggal nevezhető legeslegújabb kori honfoglaláshoz, ami egyelőre "csak" közjogi értelemben és nagyon egyoldalúan "egyesít" - kiket is? -, ugyanis a határon túlról egyesített felek sem adót nem fizetnek, sem erkölcsileg , sem szellemileg nincsen hozzáadott értékük.
Mondtam már, hogy mennyire unom ezt a Trianon-cirkuszt? Európának eszébe ne jusson egy ilyen fejletlen tudatú népnek nagyobb hatalmat adni a kezébe. Lenne itt olyan Lukasenka-utánzat, hogy a Nyugat rögtön visszaépítené a falat.
És (szimpla történelmi tény), hogy az ország megszállása nem az oroszok kizárólagos döntése volt. Magyarországot a háromhatalmi tárgyalások (Jalta) keretében adták oda nekik. Ahogy ennek a döntésnek az eredménye, hogy Európa nyugati felén a kapitalista rendszer maradt a döntő.
Sztálinnak egyetlen célja volt a lengyelekkel, magyarokkal, románokkal, keletnémetekkel---egy esetleges újabb háború esetén a támadók ne rögtön a ő határain állhassanak. És ez, /tetszik-nemtetszik/, de az ő szempontjukból még érthető is. Elég áldozatuk volt a németekkel szemben is.
"A történelem az,amiben az utókor megegyezik!"...vagy megegyezhetne?
Hányszor írták át a "magyarok" pl. '45 után is? ..."...ezek ugyanazok.."szólt a dal is!"(;-))
Az, hogy mi történt a vesztes háború után, azt senki nem tagadja, ahogy én sem. De, mi-magyarok mentünk házhoz a lóf... az orosz megszállásért.
Nem ""a zsidó"" került Auschwitz után se a Gulágra, se Recskre, hanem egy elhibázott politika és egy vesztes háború után a győztesek diktálta legyőzöttek. Nem kellett volna beugrani a háborúba. Molotov kategórikusan kijelentette, hogy nekik velünk, magyarokkal semmi bajuk nincs. ""De mi jövünk és majd megmutatjuk!"" Háááátttt, mi megmutattuk és ők visszamutattak.
A recski és hortobágyi és egyéb kitelepítésekben (nyilván) volt zsidó vallású is. De a zömét éppen nem ők, hanem az akkor ""deklasszáltnak"" elkeresztelt, főleg a háború előtti középbirtokosi (kulák) és nagypolgári réteg tette ki. Ez is túlkapás volt, ezt józan ésszel senki nem vitatja, de az a kis- és középzsidó (akinek a családja maradt vagy a táborban vagy a Dunaparton), valamint az ún. kisnyilas, aki a háború után éppen túlteljesíteni akart, volt ezeknek az intézkedéseknek kitervelője vagy végrehajtója. Az egyik a családjáért, a másik a ma is tapasztalható párthűségért tette, amit tett. Ahogy nem építenék utcát úgy az egyiknek, mint a másiknak se. Csak ez a fideszes mentalitás az elsősorban vidéki szavazóiban még mindig édes húrokat penget. A nagyobb városok pedig a focirajongókból verbuvált zsidógyűlölőit állítja csatasorba.
Új hozzászólás