Szinetár Miklós szerint "több mint bűn, hiba", hogy Vidnyánszky kuratóriumi elnök lett

Szinetár Miklós a Válasz Online-nak adott interjúban úgy nyilatkozott, az, hogy Vidnyánszky kuratóriumi elnök lett, több mint bűn – hiba. Szinetár ugyanakkor megvédte egykori növendékét azoktól, akik kétségbe vonják művészi nagyságát, de a lapnak elmondta azt is, miért kellene szerinte lemondania.

A Válasz Online-nak adott interjút Szinetár Miklós, melyben arról beszélt többek között, hogy – bár a művészi nagyságát lehetetlen megkérdőjelezni – miért kellene lemondania Vidnyánszky Attilának a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöki tagságáról.

Vannak nyilatkozatai, amelyek méltatlanok a művészi rangjához. Persze nincs egyedül. Nagyon sikeres és tehetséges emberek rendre magukból kivetkőzve fröcsögnek

- mondta Szinetár Miklós a VálaszOnline-nak adott interjújában Vidnyánszky Attiláról, amikor felidézték neki, hogy a Nemzeti Színház igazgatója mostanában háttérhatalmi szervezkedésektől tart.

Az, hogy Vidnyánszky kuratóriumi elnök lett, több mint bűn – hiba. Nem is annyira a hatalomról beszélek. A hatalmak olyanok, amilyenek, sokezer éve így működnek. Hol brutálisan, hol meg bonyolultabb ravaszsággal. Attilának azonban nem lett volna szabad igent mondania erre. Egyrészt: aki ennyi állást tölt be egyszerre, miközben nagyon sok előadást is rendez, az megkérdőjelezi, hogy betölti-e azokat a hivatalokat rendesen. Másrészt egy ilyen patinás egyetem életében bekövetkező ekkora változásnál feltétlenül szükséges a konszenzus. Olyasvalakire van szükség, akit a szakma többsége elfogad. Azért nem értem a viselkedését, mert az a Vidnyánszky, akit én ismerek, tehetséges művész, ráadásul tényleg szeretetre méltó ember. […] Ezt a feszült helyzetet úgy lehet most feloldani, hogy Vidnyánszky Attila fölényesen és elegánsan lemond a teherről, amit a kuratórium elnöksége jelent.

– nyilatkozta Szinetár.

Szinetár Miklós, az Opreaház korábbi főigazgatója 51 éven át dolgozott a Színművészetin, ez idő alatt tanította többek közt éppen Vidnyánszkyt is, akit nemrég kineveztek az alapítványi tulajdonba adott egyetem kuratóriumi elnökének. 

Vidnyánszky kinevezése tiltakozást váltott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), több oktató rögtön felmondott, majd távozott Székely Gábor rendező és tanár is, Fullajtár Andrea pedig csak a diákjai miatt maradt. Ugyanígy a hallgatói önkormányzat sem fogadja el a kuratóriumot. Ráadásul Vidnyánszky a Kaposvári Egyetemen is pozícióban marad, ő lesz a művészeti karért felelős rektori megbízott, vagyis nem létezik már nélküle színészképzés Magyarországon.

Szinetár szerint Vidnyánszkynak már csak saját büszkesége okán is le kellene mondania.

Ha Attila ma is az, akit én megismertem, akkor most azt kell, hogy mondja: nem boldogok tőlem, köszönöm szépen, mégsem csinálom. Már csak saját büszkesége okán is le kellene mondania a kuratóriumi elnökségről. Annál ő jelentősebb személyiség, hogy ott legyen csak azért is, még akkor is, ha ennyi jelentős ember elutasítja a személyét. Persze olyan nincs a mai Magyarországon, hogy valakit mindenki elfogad, ám a hiteles nevek többségének a támogatására szükség van. Nem a periférián lévő színészek, nem az interneten dühöngő lecsúszott literátorok, nem is a pártfegyelemből felsorakozók támogatására.

Hozzátette:

Ezt a feszült helyzetet úgy lehet most feloldani, hogy Vidnyánszky Attila fölényesen és elegánsan lemond a teherről, amit a kuratórium elnöksége jelent.

Szinetár egyértelműen elismeri azt is, hogy mindeközben létezik az a kirekesztő, „liberális” ellenszenv iránta, amelyre Vidnyánszky gyakran panaszkodik.

[…] vannak a hangos, agresszív megmondóemberek is, akik magukat nagyon liberálisnak tartják. Ezek sok kárt okoznak. Ők nem liberálisok, hanem egyszerűen az aljadék alértelmiség. Nem csináltak igazi karriert, kevés dolog sikerült nekik, ezért hordába verődve akarnak mindig mindenbe beleszólni – mi mást tudnának kezdeni magukkal?

– mondta.

Arra a kérdésre, hogy liberális vagy sem, Szinetár azt válaszolta, számára az a liberális, aki megengedő, nyitott. Ő is ilyen igyekszik lenni.

Aki valamit kizárólagosan követel, aki agresszív és dogmatikus, az nekem nem liberális. Jelszavam volt mindig az „is”. Sosem szerettem azt, ami „csak”.

Forrás: valaszonline.hu. 444, 24.hu

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán