Tíz sértet közül nem mindenki szexuális jellegű megjegyzés miatt keresett jogvédelmet.
Korábban két egykori alkalmazott nyilatkozott a Operettszínházban tapasztalt bánásmódról. Ezt követően a főigazgató, Kiss-B. Attila elismerte: februárban azért távozott Kriza Zsigmond ügyvezető, mert „rávetült a gyanú árnyéka”. A színház felügyeleti szerve, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) június elején belső vizsgálatot kért, amely néhány hete azt állapította meg, hogy a főigazgató helyesen kezelte és lezártnak tekintette az ügyet.
Erre a panaszosok csoportba szerveződtek, majd képviselőjük, dr. Gál András ügyvéd nyílt levélben közölte:
„2019 második felében 7 hónap alatt 32 munkavállaló hagyta ott a Budapesti Operettszínházat. Valamennyien adminisztratív munkatársként dolgoztak ott, és valamennyien az ügyvezető igazgató Kriza Zsigmond irányítása alá tartoztak. Szinte valamennyien az ő vezetési stílusa, lekezelő hangneme és sokszor zaklató, elviselhetetlen személyisége miatt távoztak.”
Az elégedetlenséget tovább szította, hogy Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrégiben a Kormányinfón elismerte, nem hallgatták meg a sértetteket.
A tíz érintett közül nem mindenki szexuális jellegű megjegyzés miatt keresett jogvédelmet, hanem a megalázó stílus miatt
– magyarázta A Blikk forrása.
Nálunk eddig öt áldozat és négy tanú jelentkezett – tájékoztatott Mérő Vera, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene! alapítvány vezetője.
Ha az EMMI záros határidőn belül elrendeli a független vizsgálatot, akkor a színháznak csak polgári kártérítési perekre kell számítania. Súlyos esetekről értesültünk. A sértettek borzasztó állapotban vannak, mindegyiknek máig hullámzó az egészségi állapota, van, aki csak akkor képes elhagyni a lakását, amikor a pszichoterapeutát keresi fel
– tette hozzá Mérő, aki példákat is említett.
A Blikk által megkérdezett jogi szakértő szerint fejenként milliós kártérítésekre nem, de súlyos százezrekre számíthatnak az ügy azon érintettjei, akik a Budapesti Operettszínház ellen polgári pert indítanának.
Ezek a vádak messze vannak a tettleges becsületsértéstől, pláne a szexuális bűncselekménytől. Emberi méltósághoz való jog megsértése miatt természetesen perelhetnek, de a cikkben szereplő vádak alapján, nem gondolom, hogy a bírák ezért milliós sérelemdíjakat állapítanának meg
– válaszolta dr. Györei Péter büntető ügyvéd.
Cikk- és címlapkép: MTI/Illyés Tibor (illusztráció)
(blikk.hu)
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás