A fiatal munkavállalók a járvány vesztesei

Szívesen átadnám már a helyem a fiatalabbaknak de nem tehetem. Életerős harmincasként reménytelenül munkanélküli voltam és most, fogyó erővel, idősen kell ledolgoznom azt az időszakot mert még 64 évesen sem vagyok nyugdíjjogosult. Normális ez?

" 2009-ben például csökkent is ez a szám, és 2014–2015-ben pedig nem volt érzékelhető növekedés. 2016-ban azonban 48 ezer fővel, a további években pedig 30, majd 12 és 11 ezer fővel nőtt a harmadik negyedévben a foglalkoztatotti létszám a második negyedévhez képest."

Valahogy nem tudok hinni ennek a statisztikának. Amit az elmúlt 10 évben láttunk, az az, hogy az élet minden terén, a gazdasági élet adatairól is, csak, vagy csaknem kizárólag a kormánynak, kormányszerveknek vannak információi, statisztikái. Ezeket az adatokat pedig sok esetben elképesztő módon meghamisítják, még több esetben elhallgatják, eltitkolják. Ami kiszivárog, vagy amit az ellenzék kikutat, kiverekszik, az köszönő viszonyban sincs azzal, amit a kormány kommunikál.

Úgyhogy ezek után a kormánynak nem kell csodálkoznia azon, hogy sokan, mint akár én is, nem hiszem el, lassan abszolút semmit nem hiszek el abból, amit mondanak.

@emerencia: Apám lényegében haláláig alkotott, ami 76 éves korában következett be. Egyszerűen képtelen volt leállni.

Szeretne lányt találni egy éjszakára? Üdvözöljük - 3sex.club/propeller

@division: Nálam sem azzal a munkával van baj ami a munkaszerződésemben szerepel. Annál inkább a
rossz munkakörülményekkel, veszélyekkel, olykor értelmetlenül ránk sózott egyéb feladatokkal melyek akadályozzák az érdemi munkát. Úgy gondolom, hogy az idősb, intelligens embereknek már nincs szükségük arra, hogy mások osszák be az idejüket, vegyék félvállról az egészségüket, stb. Az általam közelről ismert nyugdíjasok közül mindenki alkotott valamit, senki nem nézte a falat mert nem tudott magával mit kezdeni. Megdöbbenek, mikor ilyet hallok. Egyik kollégám szerint édesapja pl. abba betegedett bele és hunyt el a hatvanas évei elején, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt és utána már csak a tévét nézte. Másik ismerős édesanyja több évtizedig tanítónő volt, nyugdíjasként abba őrült bele, hogy nem tudott magával mit kezdeni. Azért mert vannak néhányan akik nyugdíjas korukra megmaradtak egy bizonyos gyermeki szinten, még nem jelenti azt, hogy a többiek nem csinálnak semmit. Édesapám pl. 72 éves korában kezdett el egy nagyon alacsony szintről németül tanulni minden segítség nélkül. Mikor jöttek a német rokonok, mi csak ámultunk azon, hogy folyékonyan beszélget velük.