A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója nem ért egyet Dúró Dórával, de el sem tiltaná attól, hogy kifejezze a véleményét

„Az én személyes értékrendem és ízlésvilágom szerint semmiféle könyvet nem égetünk, nem darálunk” – írta a Hvg.hu-nak a Meseország mindenkié című mesekönyv és a kötet által szított indulatok kapcsán a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd, aki korábbi gyakorlatának megfelelően a teljes, írásban adott interjút kitette a Facebookra, mielőtt az megjelent volna.

Szeretem azt hinni, hogy egy szabad országban élek. Ez azt jelenti, hogy minden felnőtt ember felelős a cselekedeteiért. És azt is jelenti, hogy a vélemény- és szólásszabadság joga biztosított. Ennek határait az Alaptörvényben jelölte ki a törvényhozás, az Alaptörvénybe az uniós Alapjogi Charta jelentős részét is beledolgozták a szövegezők, szóval úgy vélem, hogy elég jó és EU-kompatibilis jogszabályi környezetünk van ahhoz, hogy amennyiben valaki átlépi ezeket a határokat, úgy a különböző jogorvoslási lehetőségekkel éljünk. Magyarán: ha valaki úgy gondolja, hogy Dúró Dóra képviselőasszony a könyvdarálással túlment a véleménynyilvánítás elfogadható határán, az tegyen feljelentést. A magyar bíróság dolga megállapítani, hogy ezzel Dúró Dóra törvénytelenséget követett-e el. Amennyiben nem, úgy ez innen kezdve ízlés- és értékrendvita. Az én személyes értékrendem és ízlésvilágom szerint semmiféle könyvet nem égetünk, nem darálunk. És nem csak azért, mert az európai történelem különböző vészterhes korszakaiban ez bevett gyakorlat volt, hanem mert számomra a könyv (ön)érték. Van egy irracionális viszonyom a könyvekhez, mondhatni, szeretem azokat. Sokezer van nekem is, naponta kapok tucatnyi jobb-rosszabb művet, de egyet sem dobunk ki. Nem értek egyet tehát Dúró Dórával, de el sem tiltanám attól, hogy kifejezze a véleményét

- mondta a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a HVG-nek.

Szerinte a nagy botrányt kavaró mesekönyv inkább azokról a felnőttekről szól, akik írták, valójában nem a gyerekeknek készítették.

Nem tudom, mennyire propaganda, vagy mennyire szól azokról a felnőttekről, akik írták. Mert ez sejtésem szerint inkább róluk szól, és nem a gyerekeknek írták. Jóemberkedni akarnak, vagy önterápiás célzattal bújnak mesék mögé, fogalmam sincs, nem is érdekel. A gyerekek ugyanis nem hülyék, nem kell őket érzékenyíteni, hamar leveszik, ha valami nem kóser. És nem azt látják, hogy például a cigánygyerek szegény, hanem annyit látnak, hogy egy gyerektársuk, mondjuk, kopott, szakadt ruhában jár, nincsenek olyan cuccai, mint nekik stb. – de azt a megfejtést, hogy ez a gyerek cigány és szegény, azt mi szállítjuk nekik.

– mondja a PIM főigazgatója, akit „baromira irritál”, ha morális nyomás alá helyezik.

„Amennyiben a homoszexuálisok, transzneműek, a vasalóval házasodni kívánók, mit tudom én, hol tartunk, azt szeretnék, hogy toleráljam az ő életgyakorlatukat, akkor joggal várom el tőlük, hogy hagyják, hogy én meg a saját értékrendem szerint éljek és ebben neveljem a gyermekeimet” – vélekedik.

A teljes interjút alább olvashatja el:

Forrás: HVG

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd