Az EP színművészetivel kapcsolatos vitájának elején nem volt bekapcsolva Vidnyánszky mikrofonja, ami szerinte metafora az egyetemre is

Az EP szakbizottsága a testület Zöld frakciójának kezdeményezésre vitatta meg az ügyet kedden. A kormány részéről György Lászlót és Vidnyánszky Attilát, a kuratórium új elnökét, az egyetemről pedig Upor László volt megbízott rektort és Milovitz Hannát, az intézmény hallgatóját hívták meg.

Az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságában (CULT) került napirendre kedden a Magyar Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye. A brüsszeli, de a vírus miatt lényegében távkapcsolattal zajló vita szereplői Vidnyánszky Attila, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, Upor László, a SZFE lemondott rektorhelyettese, illetve Milovits Hanna, a hallgatói önkormányzat elnökhelyettese volt.

György László elmondta, szerinte fontos, hogy szakmai vitát folytassanak, és a kérdéseket a magyar felsőoktatás megújításának keretében értelmezzék. Szerinte

sikeres külföldi modellek alapján szerették volna az egyetemeket közelebb vinni a szakmákhoz, és az egyetem autonómiáját az alkotmány garantálja.

György László szerint nyolc egyetemnél volt ilyen modellváltás, ebből hét sikeresen lezajlott, csak az SZFE ügyében akadtak gondok.

Szerinte 12 alkalommal találkozott a kormány és az egyetem vezetése. Elmondta, hogy a világ top 10 filmművészeti egyeteme mind magánkézben van, a legtöbb Oscart pedig azok nyerik, akik magánképzésen tanulnak.

Upor László elmondta, hogy az SZFE egy kis egyetem, de az elmúlt héten mégis 15 ezer embert vonzott az utcára Budapesten. Szerinte

az átalakítást kikényszerítették, és a végén elveszítették azokat a garanciákat, amelyek az autonómiát biztosíthatnák.

Az SZFE esetében szerinte megtörtént a beavatkozás: a szenátus jogait elvették a kinevezések kapcsán, amivel az önrendelkezéstől fosztották meg az egyetemet. 

A 24.hu beszámolója szerint a Vidnyánszky Attila által elmondottakat először nem lehetett hallani, mert nem nyomta be a mikrofonját, ezért néhány perc után Milovitz kapta meg a szót, amíg a technikus igyekezett megoldani Vidnyánszky problémáit.

Milovitz elmondta, régóta tudatában voltak az egyetem-átalakítási szándéknak, amellyel kapcsolatban innovációt és nemzetközi kapcsolatokat ígértek nekik, de valójában nagyon méltatlan volt az egész eljárás, ahogy azt levezényelték, hiszen senkivel sem tárgyaltak.

Milovitz után ismét Vidnyánszky kapta meg a szót, aki beszélni kezdett, de ismét nem hallottak belőle semmit. A képen látszott, ahogy a kuratórium elnöke beszél, de a hangját nem hallották, amiről többször is szóltak neki.

Körülbelül negyed óra ment el azzal, hogy sikerüljön bekapcsolni Vidnyánszkyt.

Vidnyánszky szerint

az, hogy nem sikerült őt meghallgatni, metaforája annak, hogy nincs kommunikáció az egyetemmel sem.

Elmondta, hogy a magyar színházi világ sokszínű, szerinte nem jó, hogy ennyire bezár az egyetem világa, és nem szolgálja ki a színházakat.

Szerinte az egyetemnek mindig problémája volt a fenntartóval való kommunikáció, aminek példája az a borzasztó infrastruktúra, amivel most is működik. Elmondta, hogy korábban jelezték, hogy az, ami most van, maradhat az egyetemen, ők senkit sem rúgtak ki, de szeretnék, ha színesebb lenne az egyetem.

Külön odafigyelés van az arab színházi életre. Ez az én értelmezésemben a nyitottság

– mondta el Vidnyánszky az általa is szervezett színházi találkozóról, illusztrálva a nyitottságot, amit szeretne elérni.

Szerinte a tüntetésen is azért voltak ennyien, mert a baloldali politikusok kampánynyitót tartottak, majd elmondta, hogy szerinte már korábban kiképzést kaptak ismert politikusoktól a diákok.

Végig minden történés, ami az egyetemen van, a baloldali pártok szervezésében és irányításával zajlik.

Ennek ellenére szót kell értenünk, annak ellenére is, ha a jelen lévő Upor László dehumanizálva emberi tárgynak nevez engem

– tette hozzá Vidnyánszky.

Végül fotókat mutatott arról, hogy szerinte milyen borzasztó higiéniai és tűzvédelmi állapotok vannak az egyetemen, ahol egyenesen anarchia uralkodik, ami aggasztó.

Közölte:

az egyetem ajtajára kirakott szalagok „jogfolytonosságot jelentenek a második világháború óta eltelt időszakkal”.

Beszélt arról is, hogy ez egy tisztulási folyamat, és az érintetteknek meg kellene érezniük benne a jó szándékot. 

Forrás: 24.hu

Címlapkép: MTI/Soós Lajos