Megszavazta a parlament a rendkívüli jogrendet, jön az eddig példa nélküli szigor

Az Országgyűlés kilencven nappal meghosszabbította a még múlt héten kihirdetett rendkívüli jogrendet. Közel a vakcina, ezért elegendő a 90 nap – mondta Varga Judit, a javaslat előterjesztője. Mindezek alapján szerda éjféltől több intézkedés lép életbe a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében. 

Az Országgyűlés kedden kilencven nappal meghosszabbította a még múlt héten kihirdetett rendkívüli jogrendet. A Országgyűlés ugyanakkor a törvény hatályvesztését megelőzően is visszavonhatja e felhatalmazását. A kormánynak a járvány következményeinek elhárítása érdekében megtett intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedéseket, mert ha továbbra is ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel. A korlátozó intézkedések között ismertette az este 8 óra és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalmat, a digitális oktatás bevezetését nyolcadik osztály fölött, a gyülekezés és a rendezvények tilalmát, az éttermek bezárását és a meccsek zárt kapussá tételét.

180 igen szavazattal, egy nem ellenében megszavazta kedden a parlament a felhatalmazási törvény új verzióját, amely a tavaszihoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzet idején hozott, akár törvényeket is felülíró kormányrendeletek két héten túl is érvényben maradjanak.

A különbség, hogy a rendeleti kormányzás most legfeljebb 90 napig lesz hatályban, utána ismét dönteni kell a meghosszabbításáról, míg tavasszal az ellenzék azért utasította el a felhatalmazási törvényt, mert az nem tartalmazott időkorlátot – írja a 24.hu. A kormányoldal ennek ellenére június közepén megszüntette a rendkívüli jogrendet.

A felhatalmazási törvényt most támogató ellenzéki frakciók azt hangsúlyozták, hogy a határidő beiktatásával elégséges garanciát kaptak a kormánytól. Igaz, a javaslat megszavazása szerintük leginkább szimbolikus jelentőségű, mert a kormány kétharmados parlamenti többségével bármit képes átvinni a törvényhozáson.

Nemmel a független Székely Sándor szavazott, aki ezt azzal indokolta, hogy tavasszal a kormány visszaélt a felhatalmazással, ellentmondásos intézkedéseket hozott, és az Országgyűlés ellenőrző funkcióját akarta kikapcsolni.

A megszavazott törvény értelmében

veszélyhelyzet alatt nem lehet időközi választást tartani, így a képviselő-testületeket sem lehet feloszlatni,

valamint népszavazás sem kezdeményezhető.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn újabb szigorításokat jelentett be kedd éjféltől a koronavírus terjedése miatt.

- Este 8 óra és hajnali 5 óra között kijárási tilalom lesz, kivétel a munkába járás, a munkából hazatérés, illetve valamilyen rendkívüli helyzet (azóta kiderült, hogy a kutyasétáltatás is engedélyezett),

- minden gyülekezés tilos,

- az éttermek bezárnak, csak házhoz szállítás lehetséges, az üzemi étkezdék nyitva maradhatnak,

- az üzletek, a fodrászatok, a kisipari szolgáltatók 19 órakor bezárnak,

- a szállodák nem fogadhatnak turistákat, csak üzleti útra érkezőket,

- általános rendezvénytilalmat vezetnek be,

- legfeljebb tízen lehetnek családi- vagy magánrendezvényeken,

- esküvőket csak lakodalom nélkül lehet megrendezni, a polgári- és az egyházi szertartásokon csak a szülők, a testvérek, illetve a tanúk lehetnek ott,

- a temetéseken legfeljebb 50 ember vehet részt,

- a sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött lehet megrendezni,

- az amatőr csapatsport tilos a szabadban is, az egyéni megengedett,

- a szabadidős létesítményeket bezárják – ide tartoznak az állatkertek, a múzeumok, a színházak, az edzőtermek és a fedett uszodák is,

- a felsőoktatás csak online formában működhet, a kollégiumokat is bezárják,

- a középiskolákban a 8. osztály fölött digitális oktatás lép életbe, az általános iskolák, óvodák, bölcsődék nyitva maradnak,

- a kórházi dolgozókat, a tanárokat, a bölcsődei és az óvodai dolgozókat hetente célzottan tesztelni kell.

A részletszabályok a Magyar Közlönyből derülnek majd ki, az ezeket tartalmazó rendelet kihirdetésével azonban a kormány megvárta a parlament döntését.

Varga Judit: a veszélyhelyzet újbóli kihirdetésének lényege a hatékonyság biztosítása

Az Orbán-kormány javaslatát Varga Judit terjesztette elő a parlamentben. Az igazságügyi miniszter ma elmondta, hogy a tavaszival ellentétben, ezúttal kilencven napra tervezik bevezetni a rendkívüli jogrendet. Ezért ennyi időre terveznek, mert az Európai Uniótól kapott tájékoztatás szerint időközben elérhető lesz a koronavírus elleni vakcina. Ha lesz rá mód, természetesen előbb feloldják a korlátozásokat.

Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában kifejtette:

a koronavírus-járvány hatalmas méreteket ölt az első hullámhoz képest, Magyarország azonban felkészült, a kórházak felszereltek, és minden rendelkezésre áll a védekezéshez.

A koronavírus-járvány első hulláma alatt számos olyan egészségügyi, gazdasági és más védelmi intézkedést hozott a kormány, amely hozzájárult a járvány sikeres kezeléséhez – hangsúlyozta, úgy értékelve, hogy "az első csatát megnyertük".

Most ismét cselekedni kell az ország védelme érdekében, "vészterhes időkben felelős döntéseket kell hoznunk", az eddig megtett intézkedések betartása, az összefogás, a fegyelmezettség pedig a magyarság legfőbb erőtartaléka – folytatta a miniszter.

Közölte: a járvány elleni védekezésben egyértelmű döntési és cselekvési képességre van szükség. A veszélyhelyzet újbóli kihirdetésének lényege éppen a hatékonyság biztosítása.

"A különleges jogrend abban nyújt segítséget, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben a lehető leggyorsabban lehessen intézkedéseket hozni, és azokat végrehajtani. A normális eljárásrend akár heteket is igénybe venne, ennyit azonban képtelenség várni. A magyar emberek élete és egészsége olyan nyomós közérdek, amely miatt azonnali lépések megtételére van szükség" – fejtette ki.

Varga Judit elmondta: az alaptörvény értelmében a veszélyhelyzet hatályának 15 napon túl történő meghosszabbítása az Országgyűlés döntésének függvénye. Ezért a mostani javaslat célja, hogy a kormány által a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet kihirdetésével egyetértve az azóta meghozott intézkedéseket megerősítse, hatályukat meghosszabbítsa.

Lényegesnek nevezte, hogy a parlamenti felhatalmazás a kormány jövőbeni intézkedéseire is vonatkozik, az időbeli hatálya pedig a törvény kihirdetésétől számított 90 nap. A felhatalmazás ugyanakkor e 90 nap leteltét megelőzően is visszavonható.

Ezzel kapcsolatban kiemelte:

míg tavasszal nem lehetett tudni, hogy mikor várható az első hullám vége, addig most remélhetőleg rövid időn belül rendelkezésre áll majd vakcina.

A javaslat előírja továbbá, hogy a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában pedig a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

Rendelkezik arról is, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt időközi választás vagy népszavazás nem tartható – ismertette.

A törvényalkotási bizottság módosító indítványa pedig azt mondja ki, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után azon választásokon, amelyek esetében a veszélyhelyzet miatti elmaradás előtt a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették, biztosított, hogy csak ők lehessenek jelöltek.

A referendumok esetében pedig úgy rendelkeznek: a kormány vonatkozó rendeletének hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a rendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel.

Expozéja végén azt mondta a miniszter: ahhoz, hogy az eredményes védekezéshez szükséges lépéseket időben megtehesse a kormány, szükség van a törvényjavaslat mielőbbi elfogadására.

Végül a baloldali képviselőkhöz szólva Varga Judit úgy fogalmazott: itt a lehetőség, hogy ezúttal bizonyítsák, nem kizárólag a napi politikai haszonszerzés és a hazai, valamint nemzetközi hangulatkeltés élteti őket, hanem az ország sorsát is szívükön viselik.

Kell, hogy legyenek olyan közös ügyek, amelyek a napi sárdobálás és politikai érdekek felett állnak. Kell, hogy legyenek olyan ügyek, amelyekben egységes a nemzet, és ezt a baloldal nem utasítja el. A magyar emberek életének és munkahelyének védelme ilyen ügy

- mondta Varga Judit, aki ezért az előterjesztés támogatására kérte a baloldali képviselőket, hogy ne ismétlődhessen meg, "ami tavasszal történt".

TAB: a rendkívüli jogrend segíti a gyors fellépést

Mátrai Márta, a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve közölte: a koronavírus-járvány egyre gyorsabban terjed Európában és Magyarországon is, és mivel a magyar kormánynak továbbra is az emberek életének megvédése a legfontosabb, szükség van a járvány terjedésének lassítását célzó eszközök igénybe vételére. Most gyors fellépésre, döntés- és cselekvőképességre van szükség, és a rendkívüli jogrend ehhez nyújt segítséget – mutatott rá. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben indokolt az intézkedések mielőbbi végrehajtása.

Megjegyezte: a javaslatot a bizottság 38 szavazattal, egyhangúlag támogatta.

Fidesz: most az összefogás és a pontos tájékoztatás a legfontosabb

Kocsis Máté (Fidesz) hangsúlyozta: most a legnagyobb hangsúlyt az összefogásra és a pontos információkra kell helyezni. A rendkívüli jogrendről szóló javaslat pedig azért fontos, mert lehetőséget ad a kormánynak a gyors és hatékony beavatkozásra – magyarázta.

Kifejtette: a járvány egész Európában felszálló ágban van, egyre több a fertőzött, a kórházi kezelésre szoruló és a halálos áldozat is. Mivel a járvány terjedése felgyorsult, az egészségügyi rendszer több országban a végsőkig leterhelt, kapacitásai határán jár – közölte. Hozzátette: Ausztria több kórháza is kapacitásproblémákkal küzd.

Úgy vélte, a nemzetközi kitekintés azért fontos, mert a tavaszi tapasztalatok is azt mutatták, hogy ami tőlünk nyugatra bekövetkezett, nagy eséllyel itt is megtörténhet, ezért is jó, hogy a kormány az osztrák mintát követi. A visegrádi országokban sem jó a helyzet, ott is egyre nehezedik a terhelés az egészségügyi szektoron – fűzte hozzá.

Azt mondta: csaknem minden ország drasztikus intézkedéseket hozott, több ország is bevezette a rendkívüli jogrendet, sőt van, ahol tavasz óta életben van.

A képviselő kiemelte: szükség van a járvány terjedését korlátozó gyors és hatékony intézkedésekére, ezért jó, hogy a kormány a rendkívüli jogrend meghosszabbítását kérte az Országgyűléstől. A parlamenti döntéshozatal általában két-három hét, de ez most nem fér bele, akár órákon belül készen kell állnia a kormánynak döntések meghozatalára, egészségügyi és gazdasági lépések megtételére – fogalmazott.

Megjegyezte: csökkenteni kell a megbetegedések számát, ez is gyors és hatékony intézkedéseket kíván.

Közölte: most felkészültebbek vagyunk, mint tavasszal, és ha mindenki betartja a szabályokat, együtt sikerülhet megfékezni a járványt. Azonban így is óriási feladat előtt állnak az egészségügyben dolgozók, ezért fontos, hogy az ország vezetése és a pártok egységesen álljanak mögöttük – mutatott rá.

Kocsis Máté azt mondta az ellenzéknek, hogy a védekezésnek nemcsak a parlamenti szavazás a módja, hanem az álhírek terjesztésének abbahagyása is. Ezért azt kérte, hívják vissza Korózs Lajost a népjóléti bizottság éléről. Most az emberek riogatása jóval nagyobb kárt okozhat, mint járványon kívüli helyzetben – vélekedett.

Úgy látja, a 90 napos határidő reményt adhat az embereknek, hogy ennyi idő után a helyzet érdemben megváltozhat, és jó esély van arra, hogy az oltás ezen időszakon belül megérkezik.

Jobbik: minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy ne a vírus diktálja a tempót

Lukács László György (Jobbik) hangsúlyozta, mindenkinek alapvető érdeke, hogy a koronavírus-járványban Magyarországnak a lehető legkevesebb áldozatot kelljen meghoznia.

Megjegyezte, az ellenzéki pártok már egy hete nyilvánvalóvá tették, támogatni fogják a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy kilencven napra megadják a felhatalmazást Orbán Viktornak, hogy végre tényleg a járvány megfékezésén, az áldozatok minimalizálásán dolgozzon.

Szerinte a tavaszinál rosszabb helyzetben van most az ország, nem volt jól megszervezve a védekezés, holott rendelkezésre álltak az eszközök az egészségügyi és oktatási intézmények esetén is.

Közölte, az ellenzékkel közösen is vállalhatná a felelősséget a kormány, ha megfogadnák a széleskörű és ingyenes tesztelésre vonatkozó javaslatot. Minden eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy ne a vírus diktálja a tempót – hangoztatta.

Lukács László György szerint nem szerencsés az osztrák intézkedéseket másolni, ugyanis Magyarország most rosszabb helyzetben van, mint amikor Ausztriában bevezették a szigorú intézkedéseket, ráadásul az ellátórendszer sincs a legjobb állapotban.

KDNP: kellő mozgásteret ad a törvényjavaslat a kormánynak

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy száz éve nem látott világjárvány söpör végig a világon. Szerinte a koronavírus-járvány első hullámában hozott kormányzati döntések helyesek voltak és bizonyítottak, hatékonyságuk egyértelmű.

Fontosnak nevezte, hogy mindenki támogassa a koronavírus világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Közölte, ez az előterjesztés adja meg a kellő mozgásteret a kormánynak a járvány elleni hatékony védekezéshez.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslatban szerepel a kilencvennapos időkorlát, amelynek kimaradását tavasszal kifogásolta a baloldal.

Ismertetve a szerdától hatályos intézkedéseket, azt mondta, egyszerre cél a védekezés hatékonysága, az emberéletek megóvása, valamint az ország működkőképességének a fenntartása.

MSZP: járványhelyzetben minden felelősség a kormányé

Korózs Lajos (MSZP) úgy értékelt: tavaszhoz képes most sokkal súlyosabb a járványhelyzet, azonban a kormány a nyár folyamán nem készítette fel a társadalmat a pandémia második hullámára, nem bővítette a tesztkapacitásokat és nem hozott intézkedéseket a humánerőforrás-problémákra sem. Megjegyezte: a legjobb védekezés, ha megelőzik a bajt.

De nem tudni, hogy a kormány ezt az utat választotta-e szeptemberben, "vagy valakik, valahol olyan döntést hoztak, hogy engedjük szabadjára a vírust" – mondta.

Kijelentette: járványhelyzetben minden felelősség a kormányé. "Pénz, paripa, fegyver, minden a kormány rendelkezésére áll" – fogalmazott.

Szerinte azzal, hogy a kormány most 90 napra kéri a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, beismerte, hogy tavasszal helyénvaló volt az ellenzék időkorlátra vonatkozó kezdeményezése. Jelezte: az MSZP frakció támogatni fogja a törvényjavaslatot.

Az MSZP nevében tömeges és ingyenes tesztelést, az álláskeresési támogatás bővítését, a részfoglalkoztatást támogató program kiszélesítését, valamint a nyugdíjasok és a gyermekes családok támogatását javasolta, valamint követelte az önkormányzatok pénzét elvonó "kormányzati büntetőpolitika" felszámolását.

Emellett arra szólította fel a kormányt, hogy a települési önkormányzatokat lássa el információkkal a hatékony helyi védekezés érdekében, illetve tegye közzé, hogy eddig hány egészségügyi és szociális dolgozó, illetve pedagógus fertőződött meg, mennyien vannak intenzív osztályon és közülük hányan haltak meg.

DK: a kormány térjen vissza a józan útra!

Arató Gergely (DK) úgy értékelt: a kormányoldal a törvényjavaslattal beismeri, hogy súlyos a járványhelyzet, de azt is, hogy "piszkos politikai játékot játszottak tavasszal", amikor időkorlát nélkül kért felhatalmazást a parlamenttől.

Arra szólította fel a kormány, hogy térjen vissza a "józan útra", és ezzel a felhatalmazással úgy éljen, hogy az a járvány leküzdését, és a gazdasági- társadalmi hatások mérséklését szolgálja.

Ebben számíthatnak a támogatásunkra – jelentette ki, azonban jelezte: a DK az "önkormányzatok tönkretételéhez", a "haverok zsebének megtöméséhez", vadászkiállításhoz és a futballstadionok építéséhez továbbra sem adja támogatását.

Arató Gergely a tesztelési kapacitások bővítésére szólított fel, szerinte lehetővé kell tenni, hogy a fertőzött emberek minden kontaktját ingyenesen teszteljék. Arra is felszólította a kormányt, hogy foglalkozzon komolyan a járvány szociális következményeivel: ne csak a szállodákat, hanem a kisvállalkozásokat is segítse, a bértámogatási rendszert bőkezűbben állítsa vissza, valamint adjon direkt támogatást azoknak, akik most vagy tavasszal veszítették el a munkájukat.

Ne csak a gazdag családokat, hanem a rászoruló családokat is támogassák! – tette hozzá.

LMP: szükséges, de megkésett intézkedések

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy érzékel valamiféle változást tavaszhoz képest, ami mintha abba az irányba mutatna, hogy érdemes a pártpolitikai csatározásokat félretenni ebben a nehéz helyzetben.

Idézte Jakab Ferenc virológus október 2-ai figyelmeztetését, majd azt mondta: helyénvaló és szükséges intézkedéseket jelentett be a kormányfő, de azok megkésettek. közölte: bíznak abban, hogy a 90 nap elég lesz a járvány terjedésének érdemi lassítására, és nagyobb számban lesz elérhető az oltóanyag Magyarországon.

Ugyanakkor nagyon súlyos problémák vannak a gazdasági intézkedéseknél. Ne késlekedjenek a további szükséges döntéseket meghozni! – jegyezte meg.

Javaslataik közül kiemelte, hogy minden magyar állampolgárnak ingyenes tesztelést kell biztosítani, meg kell teremteni a kontaktkutatás feltételeit, minden fertőzöttnek elérhetővé kell tenni, biztosított jogviszonytól függetlenül, az ingyenes egészségügyi ellátást, a kormánynak támogatnia kell az otthoni munkavégzést, a munkájukat elvesztettek számára pedig azonnali ellátásról kell gondoskodni.

Az LMP a törvényjavaslatot támogatni fogja – közölte.

Párbeszéd: hogy lehet egy ilyen kormányban bízni?

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője elmondta, 2020 tavaszán arra lett volna szükség, hogy a polgárok bízhassanak a kormányban, de a bizalom már akkor is hiányzott.

A megelőlegezett bizalmatlanság jogosnak bizonyult, a rendeleti kormányzás sokszor semmilyen összefüggésben nem volt a védekezéssel, viszont szisztematikusan csonkolta az önkormányzatok, a polgárok jogait – mutatott rá, majd hosszan sorolta az akkori intézkedéseket.

Tordai Bence szerint a mostani felhatalmazási törvénynél is ezekből a tapasztalatokból kell kiindulni, miközben még fontosabb lenne, hogy a polgárok, az önkormányzatok bízhassanak a kormányban. De hogyan bízzanak egy ilyen kormányban? – tette fel a kérdést.

Az ellenzéki képviselő ugyanakkor jó jelnek nevezte a 90 nap beillesztését a jogszabályba, illetve azt, hogy a korábban javasolt intézkedéseket meglépte a kormány.

Ez azonban kevés, helyre kell állítani a társadalmi bizalmat, a polgárok, az önkormányzatok, de az ellenzéki képviselők bizalmát is – rögzítette.

Jelezte: a most tárgyalt javaslathoz akkor tudják a bizalmat megelőlegezni, ha a kormánypártok támogatják az ellenzék által benyújtott módosító indítványt.

Forrás: 24.hu, Origo, MTI

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán