Órák hosszat takarítani valószínűleg senki sem szeret, én is épp ezért igyekszem, hogy a halogatás helyett minden nap tegyek egy kicsit azért, hogy az otthonomban bevált trükköket.
Fotó: Pixabay
Még véletlenül se gondolja senki, hogy tisztaságmániás lennék – attól (sajnos) elég messze állok. Tehát a mindennapos rendrakás alatt természetesen nem azt értem, hogy fogom magam és 24 óránként nekiállok szobáról szobára kipucolni a lakást. A következő trükkök valójában apróságok, mindössze néhány percet vesznek el a napomból, hosszú távon azonban nagyon-nagyon kifizetődőek.
Cipőket kitiltani
Sokáig elég lazán vettem ezt az otthoni cipőszabályt. Ha az ajtóban, indulás közben eszembe jutott, hogy a hálószobában felejtettem a telefonomat, simán berohantam érte, nem törődve azzal, hogy mennyire koszos éppen a cipőm és mi mindent hordok be vele a szobámba. Meglepően látványos változást hozott, mikor felállítottam végre otthonom szigorú szabályait és se magamnak, se az ismerőseimnek nem engedtem meg többé, hogy cipővel két lépésnél többet tegyenek meg a lakásomban.
Bevetem az ágyat
Miután felöltöztem, és elkészítettem magam az aktuális napra, mindig figyelek arra, hogy ne felejtsem el bevetni az ágyam. Még ha a hálószobámban egyébként nincs is nagy rend, a szépen elrendezett ágyam látványától már jobb lesz az összkép.
Letörlöm a zuhany ajtaját
Nagyjából 20 másodpercbe telik naponta, mégis meglepően sokat számít. Miután kilépek a zuhanyból, fogom az odakészített törlőkendőt és letörlöm a zuhanyzó ajtajáról a vizet. Ezzel elkerülöm, hogy rövid időn belül befoltosodjon az üveg.
Viszlát fogkrémfoltok!
Nem tudom, mit csinálok rosszul, de a mosdókagylóm fogmosás után minden alkalommal csupa fogkrém lesz. A kagylóra száradt fogrémfoltok elég ronda látványt nyújtanak, erről a csúnya látványról azonban sokáig nem vettem tudomást. Ott éktelenkedtek egészen addig, amíg a heti nagytakarítás alkalmával végre el nem tüntettem őket. Erre is az volt a megoldás, hogy kijelöltem egy külön szivacsot, amivel minden fogmosás után áttörlöm a kagylót.
A konyhapultra is figyelni kell!
Ezt nem volt egyszerű beépíteni a rutinomba, de egy ideje már sikerül nem elfeledkeznem róla. Minden este lefekvés előtt elpakolom a konyhapultról a feleslegesen ott maradt dolgokat, majd áttörlöm egy házi készítésű ecetes tisztítószerrel. Ezzel nem csak a különféle bögrék, újságok és más oda nem illő dolgok felhalmozódását kerülhetem el, de a tisztább környezetbe reggelente még a kávémat is szívesebben iszom meg.
Össze kell dolgozni!
Sokan vannak, akik azért nem szeretnek otthon sütni-főzni, mert tudják, hogy egy kétfogásos vacsora elkészítése bizony elég sok mosatlan edényt hagyhat maga után. Mivel én úgy általánosságban sem szeretek se sütni se főzni, engem nem a mosatlanok tántorítanak el a konyhai melótól – a barátomat viszont igen. Nálunk ő a szakács, ő az, aki nem csak enni szereti, hanem főzni is a finomságokat, ám volt, hogy azért nem állt neki egy-egy bonyolultabb fogásnak, mert nem volt kedve később elmosogatni. Erre a problémára jelent megoldást a munkamegosztás. Amíg barátom főzi a vacsorát én követem a folyamatot és minden mosatlan edényt, evőeszközt azon nyomban elmosogatok. Így, vacsora után nem lesz más feladat, mint a saját tányérjainkat elöblíteni.
A hálószobáig vezető út
Bevallom, ezt a tippet eddig még nem sikerült minden nap megvalósítanom, de nagyon próbálkozom. A cél az lenne, hogy minden este felsöpörjek az előszobában, miközben elindulok lefeküdni a nappaliból a hálószobába. Ez az előszoba kapcsolódik a lakás bejáratához és ez vezet el minden egyes szobába is, tehát tényleg hasznos lenne, ha nem hagynám ebben a helyiségben sokáig felgyűlni a koszt. A valóság azonban az, hogy bár be van készítve egy partvis az előszoba ajtó mellé, este, kómásan, sajnos sokszor elfeledkezem róla. De próbálkozom ezt is rutinná alakítani.
Szennyes a szennyestartóba!
Fogadni mernék rá, hogy a te szobádban is van egy bizonyos szék, vagy fotel, ami minden hétfőn üresen vág neki az adott hétnek, péntekre viszont a szennyes ruhák nem hivatalos temetőjévé válik. Az emberek valamiért megmagyarázhatatlan késztetést éreznek arra, hogy levetett ruháikat a szennyeskosár helyett a lakás random pontjaira dobálják le. És igen, én is ilyen ember voltam/vagyok, de keményen dolgozom azon, hogy ezt a rossz szokást levetkőzzem magamról. A cél, hogy a székre dobálás helyett, a szennyes ruhák minden este eljussanak a szennyeskosárig, a még tiszták pedig – ismét csak a székre dobálás helyett – minden este kerüljenek vissza a szekrényembe.
Új hozzászólás