Stabilan növekedett a kínai ipar októberben, ám a kiskereskedelmi forgalom javulásának üteme alulmúlta a várakozásokat, ami a koronavírus-járvány utáni helyreállás egyenetlenségeire utal.
A kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint az ipari termelés októberben is megtartotta a szeptemberben regisztrált, 6,9 százalékos növekedési ütemet, amely az idei év eddigi legjobb adata volt. Elemzők ezzel szemben a bővülés mérséklődésére számítottak, 6,5 százalékos növekedést előrejelezve.
Havi összevetésben szeptemberről októberre 0,78 százalékos, míg az év első tíz hónapját tekintve a tavalyi év azonos időszakához képest 1,8 százalékos bővülésről számoltak be.
A termelés növekedése változatlanul a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb, bár az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos enyhülést jelzett az októberi, 7,5 százalékos bővülést tükröző adat. Az új energiával működő autók gyártásával foglalkozó szektorban 94,1 százalékos bővülést mértek éves bázison, és jól teljesítettek a csúcstechnológiát előállító ágazatok is.
A tulajdonosi összetétel alapján éves összevetésben a legnagyobb – 8,2 százalékos – növekedést a magánszektorban mérték októberben, míg a külföldi finanszírozású vállalatok esetében 7,0 százalékos, a részvénytársaságoknál 6,9 százalékos, az állami szektorban pedig 5,4 százalékos növekedést jelentettek a termelést illetően.
A kiskereskedelmi forgalom a vártnál nyomottabb ütemben – 4,3 százalékkal – javult októberben éves összehasonlításban, mindazonáltal az idei év leglendületesebb növekedését produkálta. Elemzők 4,9 százalékos bővülést jósoltak a szeptemberi, 3,3 százalékos növekedés után. Az év első tíz hónapját tekintve a kiskereskedelmi forgalom 5,9 százalékkal maradt alul a tavalyi év azonos időszakában mért adathoz képest, ám ez a visszaesés mérséklődésére utal a január-szeptemberre közölt 7,2 százalékos visszaeséshez viszonyítva.
A koronavírus-járvány által nagy mértékben sújtott vendéglátóipar forgalma éves bázison októberben ismét növekedési pályára lépett: 0,8 százalékos bővülést ért el. Szeptemberben még 2,9 százalékos zsugorodást regisztráltak. Az év első tíz hónapjában mindazonáltal a vendéglátóipar kiskereskedelmi forgalma 21,0 százalékkal esett vissza a tavalyi év azonos időszakához képest.
Kína internetes kiskereskedelmi forgalma változatlanul lendületesen növekszik: a január-októberi időszakban 10,9 százalékkal bővült éves bázison. Ez a növekedés további erősödését jelzi az év első kilenc hónapjában mért 9,7 százalékos emelkedés után.
Az állóeszköz-beruházások az elemzői várakozásokat meghaladva folytatták a szeptemberben kezdődő növekedést: az év első tíz hónapjában 1,8 százalékkal bővültek éves összevetésben. Január-szeptemberben 0,8 százalékos növekedést regisztráltak, elemzők pedig 1,6 százalékot valószínűsítettek január-októberre. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 0,7 százalékkal estek vissza az év első tíz hónapjában. Ez a visszaesés enyhülésére utal, hiszen az adat január-szeptemberre vetítve még 1,5 százalékos szűkülést mutatott.
A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta 5,3 százalékra enyhült a szeptemberi 5,4 százalékról. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül képes hű képet adni a valós helyzetről. A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 6 százalék körül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 9 millió új, városi munkahelyet teremt. Fu Ling-huj, a statisztikai hivatal szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az idei év első tíz hónapjában immár több mint 10 millió új munkahelyet hoztak létre, korábban teljesítve a kitűzött célt.
A szóvivő szerint továbbá az utolsó negyedévre a kínai gazdaság növekedési üteme tovább gyorsulhat a megelőző negyedévhez képest. Kína gazdasági helyreállása a harmadik negyedévben tovább gyorsult: a növekedés mértéke 4,9 százalékra emelkedett a második negyedévben mért 3,2 százalékról. A koronavírus-járvány bénító hatásaira az ország gazdasága az év első három hónapjában 6,8 százalékkal zsugorodott. A Világbank előrejelzése szerint a kínai gazdaság az idei évben 2 százalékos növekedést érhet el, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Kína a G20-as országcsoport egyetlen, gazdasági növekedést elérő országa lehet az idén. Az IMF októberben 1,9 százalékra növelte előrejelzését a kínai GDP idei növekedésére vonatkozóan, 2021-re pedig 8,2 százalékos bővülést valószínűsít.
(MTI)
Új hozzászólás