A kormányközeli kutatóintézet megfejtette, hogy mit gondolnak a magyarok "Brüsszel" terveiről

A magyarok elutasítják, hogy Brüsszel járvány idején feltételekhez kösse a gazdasági segítséget – állapította meg a Századvég Alapítvány legfrissebb kutatásában.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben kiemelték: a brüsszeli szervek a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi és gazdasági vészhelyzetben – felülírva az Európai Tanács júliusi rendkívüli ülésén született egyezséget – megállapodtak egy olyan mechanizmus létrehozásáról,

amely politikai-ideológiai feltételekhez kötné a tagállamokat megillető uniós kifizetéseket, így a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alapból történő részesedést is.

A Századvég témában végzett kutatása alapján a magyarok több mint háromnegyede (78 százaléka) hallott arról, hogy Brüsszel az uniós támogatások kifizetését "jogállamisági kritériumok" teljesüléséhez kötné, míg a 21 százalékuk nem értesült erről.

A megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy az Európai Uniónak nincs joga az említett módon beavatkozni az ország belügyeibe, mivel a jogállamisági kérdésekről a magyar választóknak kell véleményt mondaniuk az országgyűlési választásokon, ezzel szemben a 34 százalékuk egyetért Brüsszel forrásmegvonási törekvéseivel.

A válaszadók 81 százaléka helytelennek ítéli, hogy járványhelyzetben az Európai Unió feltételekhez kötné a pénzügyi segítséget, azonban a 15 százalékuk ezt nem kifogásolná. A megkérdezettek csaknem kétharmada (64 százaléka) úgy gondolja, Brüsszel nem szólhat bele abba, hogyan kívánnak élni a magyarok, ezzel szemben a 30 százalékuk jogosnak ítéli az európai uniós beavatkozást. Kiemelték továbbá, hogy a válaszadók 63 százaléka szerint Brüsszel nem alkalmazhat kettős mércét, illetve Magyarországot nem lehet megfosztani az uniós forrásoktól, 29 százalékuk volt eltérő állásponton.

A megkérdezettek 72 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az uniós források kifizetését az LMBTQ- és transz jogok szélesebb érvényesülésének biztosításához kössék, ugyanakkor a 20 százalékuk támogatná ezt.

Ezzel összefüggésben a magyarok csaknem háromnegyede (74 százaléka) ellenzi, hogy egy tagállam kizárólag akkor juthasson uniós támogatáshoz, ha elfogadja, hogy aktivista szervezetek óvodákban és iskolákban LMBTQ- és transz érzékenyítést szervezzenek, ezzel szemben a 19 százalékuk ezt nem kifogásolná. Ezen felül a válaszadók 81 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az illegális bevándorlók kvóta szerinti elosztásától tegyék függővé az uniós források folyósítását, míg a 13 százalékuk támogatná ezt a konstrukciót.

A kutatás kitért a hagyományos családmodell védelmét célzó alaptörvénymódosítási javaslat megítélésére is. A felmérés szerint a megkérdezettek 97 százaléka egyetért azzal a – jelenleg is hatályos – alaptörvényi rendelkezéssel, miszerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, ezzel szemben a 2 százalékuk eltérő véleményt fogalmazott meg. Ezen felül a válaszadók csaknem háromnegyede (73 százaléka) támogatja, hogy váljon az alaptörvény részévé a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme, illetve a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelés biztosítása, míg a 22 százalékuk ellenzi a tervezett módosítást. Ehhez hasonlóan a megkérdezettek 70 százaléka helyesli annak kimondását, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, továbbá az anya nő, az apa pedig férfi, ezzel szemben a 27 százalékuk eltérően vélekedik.

"Mindezek tükrében kijelenthető, hogy a magyarok többsége elkötelezett a hagyományos értékek szerinti gyermeknevelés, valamint a tradicionális családmodell mellett"

- értékelt kutatása alapján a Századvég Alapítvány.

(MTI)