A rossz fogak ellen régóta küzdenek az emberek, az ép fogsor ugyanis egyet jelentett az egészséggel. Nézzük csak, mi okozza a rossz lehelletet és milyen megoldások születtek a leküzdésére!
Fotó: Pixabay
A fogmosás a szájhigiénia alapvető rutinja, de még mindig nem természetes tevékenység sokak számára. Ahhoz képest, hogy milyen trendi lett az esztétikai fogszabályozás és fehérítés, rengetegen elsunnyogják a rendszeres fogmosást. Pedig, ha kimarad, akkor azonnal elkezdődik a dentális plakk képződés, ami baktériumokból, elhalt hámsejtekből, lerakódott fehérjékből és szénhidrátokból épül.
Minden kimaradt fogmosás egyre több plakkot képez, ami többek között felelős a büdös leheletért és fogkőképződésért, a sárgulásért és a zománckárosodásért. Később pedig a lyukas, hiányos fogsor mellett akár akkut gyulladásokhoz, szívproblémákhoz is vezethet. Éppen ezért egészen kicsi korban el kell sajátítani a helyes fogmosás rutinját.
Elődeink csak rágcsáltak
Az első fogtisztító szerszámokat i. e. 3500 körül készítették Mezopotámiában. Ezek amolyan rágcsálni való fadarabok voltak: egyik végét felpuhították, a másikat hegyesre faragták citromfából vagy babérfából. Az ókori kínaiak aromás fadarabokat rágcsáltak. Az európaiak a XVII. századig vászondarabot használtak – ha használtak egyáltalán valamit fogtisztításra.
Börtönből indult hódító útra a fogkefe
A ma ismert fogkefét William Addisnek köszönhetjük, aki 1780-ban a börtönben fabrikálta az első fogkefét egy csontból és sörtékből. Miután letöltötte a garázdaságért kiszabott büntetését, szabadalmaztatta találmányát, és családi vállalkozásba kezdett. Ma Wisdom Toothbrushes néven ismert a cég, ami 1996-ig Addis családjának a tulajdonában volt az Egyesült Királyságban.
A bakákat büntették, ha kimaradt
A fogmosás igazán a második világháború után kezdett elterjedni, ugyanis a hadseregben a rendszeres fogpucolás a katonai parancs része volt. A hazatérő bakák ettől a szokásuktól már otthon sem váltak meg, hiszen a seregben büntették, ha kimaradt a fogmosás.
Új hozzászólás