Oktatási ombudsman: káosz volt a digitális oktatás első időszakában

Hetekig a kapkodásé volt a főszerep tavasszal, amikor a koronavírus-járvány miatt hirtelen kellett az iskoláknak átállnia a digitális oktatásra, ami Aáry-Tamás Lajos szerint inkább digitális dzsungelharc volt.

Interjút adott a Népszavának Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, aki szerint márciusban a különleges jogrend miatt egyes ügyekben a köznevelési és a felsőoktatási törvényeket sem tudták úgy alkalmazni, ahogy az megszokott volt, így a korábbi precedenseik sem segítették a munkájukat.

Fotó, címlapkép: Illusztráció/pixabay.com CCO

Az oktatási jogok biztosa elmondta, a digitális munkarendre való áttérés után teljesen más jellegű panaszokat kaptak (bár az ügyszámuk nem változott érdemben az előző évekhez képest) a digitális oktatás kapcsán.

Mint a lapnak Aáry-Tamás Lajos kifejtette, az első időszakban káoszt okozott a digitális oktatásra való átállás, gyakorlatilag

tanáronként változott a platformok jellege, ami a diákok és a szülők számára is szinte követhetetlen volt. Hetek teltek el, mire valahogy beállt a rendszer.

A Facebook is nagy kérdés volt, mert bár sok tanár feltételezte, hogy minden gyereknek van hozzáférése (és így az osztálycsoportokat is ott hozták létre), elviekben a közösségi oldalra 12 éven aluliaknak nem lehet regisztrálni,

így elég faramuci helyzet volt azt magyarázni a pedagógusoknak, hogy 12 évesnél fiatalabb diákjaikat ne kötelezzék a Facebook használatára.

Az oktatási jogok biztosa egy másik esetet is megemlített, ahol egy tesitanár egy internetes videón látható gyakorlatokat ajánlott a gyerekeknek (hogy ugyanezeket a gyakorlatokat hajtsák végre otthon naponta ők is és erről készítsenek videót), ám vélelmezhetően nem tudott angolul, mert a felvétel elején elmagyarázták, hogy ezeket a gyakorlatokat csak felnőttek végezhetik, és ők is csak hetente kétszer, mert nagyon feltolja a vérnyomást. Erről egy anyuka jelzett az ombudsman hivatalának, aki szerint a tanár nem lehetett rosszindulatú, abból dolgozott, amiből tudott, de az nem volt feltétlenül jó.

Az igazság az, hogy a digitális oktatásra az akkori körülmények között nem lehetett felkészülni. Azok a pedagógusok, akik mindenféle képzéseken részt vettek, azt tanulták, hogy a digitális technológiák hogyan segíthetik az iskolai oktatást. De az, hogy mindenki otthon van, teljesen más tészta. Ami tavasszal történt, az nem digitális oktatás volt, sokkal inkább egy digitális dzsungelharc, túlélés

- magyarázta az interjúban.

Az ombusman szerint nagyon sok szempontot kellett figyelembe venni a teljesen új helyzetben. Ennek illusztrálására elmesélte, hogy az átállás után hetekkel volt egy igazgatói konferencia, ahol jelezték, hogy azon gyerekenél, akiknél nem látni aktivitást, nem jelentkeznek fel, ott elkezdenek egyeseket osztogatni.

Akkor én azt kérdeztem: na jó, de felhívtátok-e a gyereket vagy a szüleit, hogy minden rendben van-e vele, vannak-e eszközei? Vagy elképzelhető, hogy ő a legidősebb testvér és neki kell vigyázni a kisebb testvéreire, amíg a szüleik dolgoznak? Addig ne kezdjünk büntetni, amíg nem bizonyosodunk meg arról, hogy a gyerek tényleg csak „ellógja” az órákat

- mesélte.

Az oktatási ombudsman szerint a minisztérium és a tankerületek megpróbálták feltérképezni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a tanulúknál, és az derült ki számukra, hogy nem rossz az ellátottság, okostelefonok szempontjából 94-95 százalékos volt a lefedettség.

A Népszava felvetésére – miszerint okostelefonon nem nagyon lehet tanulni, több oktatási platform nem is érhető el azokról – az oktatási jogok biztosa kifejtette, hogy rengeteg magánembertől, cégektől érkezett okoseszköz-felajánlás, de az államtitkárság is vásárolt 8 ezer eszközt, amelyek például gyermekotthonokhoz kerültek ki.

Ugyanakkor Aáry-Tamás Lajkos hozzátette, az oktatáspolitikának még van külön dolga a leszakadás, lemaradás kompenzálásával, nem 100 százalékos a lefedettség. Ugyanakkor a világjárvány miatt nem volt magasabb a buktatási arány, mint máskor, sőt, inkább alacsonyabb lett az idei év végére. Az iskolai erőszak is csökkent, már abból kifolyólag is, hogy tavasszal nem volt iskola.

Az ombudsman szerint ugyanakkor a digitális térben zajló iskolai erőszakra nem látnak rá, ehhez több és átfogó kutatásra lenne szükség, amelyekre több éve nem volt mód.

Az iskolaőrség is szóba került, az ombudsman úgy látja, vannak olyan iskolák, ahol még abiztonsági kamera és a gumibot jelenléte sem hoz változást, máshol viszont túlzás az iskolaőrök jelenléte.

(...) Az iskolaőrség csak egy lehet a sok közül, nem pedig az egyetlen megoldás. Civilek, egyetemek, szakmai szervezetek és a rendőrség is folytat ilyen programokat. Az iskolai agresszió csak részben pedagógiai probléma, a tanárok nem tudják egyedül megoldani, ahogy az iskolaőrök sem. Sok egyéb szereplő van még, velük nagyobb esély lenne a sikerre. (...)

Szerintem az állam egyedül nem tud okos lenni. Ahogy a civil sem tud egyedül okos lenni. Az oktatásban az együttműködésnek nincs alternatívája. Ha valódi megoldásokat akarunk találni, valódi eredményeket akarunk elérni, elengedhetetlen a széleskörű együttműködés

- magyarázta.

Az interjú végén érintették a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zajló folyamatokat, Aáry Tamás Lajos szerint

egy egyetemet fenntartó intézmény vagy alapítvány az oktatást nem szüntetheti meg. A parlament dönthet így, de akinek az a feladata, azzal a céllal jött létre, hogy fenntartsa és működtesse az intézményt, egy dolgot biztos nem tehet, mégpedig azt, hogy az oktatást megszünteti. Ezen a kormányhatározat sem változtathat. Ebben a kérdésem az Alaptörvény az irányadó, amit sem a rendkívüli helyzet, sem pedig egy kormányhatározat nem írhat felül.