Müller Cecília: "Van oltási terve Magyarországnak, és ezt hamarosan nyilvánosságra is fogják hozni"

Szerdán huszonegyre, január elején huszonötre nő az oltóhelyek száma Magyarországon az újabb vakcinaszállítmányoknak köszönhetően – mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján szerdán.

Müller Cecília közölte: a korábbi, jelképes mennyiségű vakcinát tartalmazó szállítmányból az eddigi öt oltóhelyen négy nap alatt 3789 intenzív, sürgősségi és a koronavírusos betegeket kezelő osztályokon tevékenykedő egészségügyi dolgozót oltottak be.

A szerda reggel Magyarországra érkezett 70 ezer vakcina 35 ezer egészségügyi dolgozó – köztük egy újabb kör, a háziorvosok – beoltásának megkezdését is lehetővé teszi.

További adagokat is megrendeltek, az év elején is több tételben, folyamatosan érkeznek szállítmányok Magyarországra – mondta a tisztifőorvos, hozzátéve: akkor már a szociális intézmények lakói és dolgozói is sorra kerülnek.

Müller az RTL Klub kérdésére azt mondta, hogy

van oltási terve Magyarországnak, és ezt hamarosan nyilvánosságra is fogják hozni.

Először az egészségügyi intézmények dolgozói kapják meg a vakcinát, majd az oltási terv alapján haladnak tovább. Müller arról is beszélt, hogy minden esetben az oltó orvos dönt arról, hogy be lehet-e adni a vakcinát. Ehhez előzetesen egy kérdőívet és egy beleegyező nyilatkozatot kell kitölteni. Az oltás nagyjából fél órát vesz igénybe: a kérdőív kitöltése után jön az oltás, majd 15-20 perc megfigyelési időszak következik, és a végén egy oltási kártyát kapunk.

Az elmúlt néhány napban viszonylag kedvezőbb adatokról tudunk beszámolni

- mondta a tisztifőorvos, de ez nem jelenti azt, hogy a járványügyi éberséget nem kell fenntartani. Müller szerint arra kell készülni, hogy még hosszabb ideig be kell tartani a mostani szigorú higiéniás szabályokat.

Úgy gondolom, hogy már több van mögöttünk, mint előttünk

– fogalmazott Müller.

A Somogyi Hírlap kérdésére azt mondta, hogy elsősorban az idős, krónikus beteg halnak meg a vírusban, csak ritkán vannak fiatal áldozatok is, és még ritkább, hogy ne lenne más betegsége az elhunytnak. Ők jellemzően kétoldali tüdőgyulladásban, többszervi elégtelenségben halnak meg.

A járvány kezdete óta, ha az összes elhunytat számoljuk, akkor mindösszesen csak 3 százalékban nem találtunk olyan betegséget, krónikus betegséget (…), ami a halálhoz vezethetett volna, hanem kizárólag és csakis a koronavírus-fertőzést tudtuk azonosítani halálokként

- jelentette ki Müller. Az elhunytak átlegéletkora a 76 évhez közelít.

Forrás: Telex, MTI

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán