Emelniük kell a malmoknak a liszt árát, különben nem tudják biztosítani a működésüket.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lakatos Zoltán számolt be arról a Világgazdaságnak, hogy a malmoknak emelniük kell januárban a liszt árát, mert különben nem biztosítható a működésük - olvasható az MTI hírszemléjében (amit a hvg.hu és a Népszava is közölt).
Fotó, címlapkép: Illusztráció/pixabay.com CCO
A szakember szerint egy tonna jó minőségű búza ára már 66 ezer forintnál is magasabb, ám a jelenlegi lisztárak csak 56 ezer forintos búzaárat fedeznek. Mivel hónapok óta drágább ennél a kenyérgabona, így a malmok 7-10 százalékos áremelésre kényszerülnek.
Lakatos szerint a liszt előállítási költségeiből a búza beszerzési árára 75-80 százalék jut. Áremelés nélkül nem bírná ki az iparág ezt az évet, ha pedig tovább drágul a búza, akkor április környékén újabb lisztáremelés jöhet.
Az áremelés a malomipar átadási áraiban nem több kilónként 6-7 forintnál, viszont a fogyasztói árakban ez nagyobb teher lesz – mondta Lakatos Zoltán.
"A cégvezető szerint a malomipar alacsony nyereségességének részben az alacsony kapacitáskihasználtságból eredő árverseny az oka. Az iparágban az utóbbi években ugyan folytatódott a koncentráció, de a kapacitáskihasználtság most is körülbelül 50 százalékos.
A jelenlegi piaci helyzet hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés áll: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót: a mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül volt.
Ez a durván 1,5 millió tonna étkezési minőségű gabona is elegendő lenne ahhoz, hogy meglegyen a lisztalapanyag, hiszen a hazai malmoknak 1,2-1,3 millió tonnára van szükségük az őrlésre. Az európai hiány azonban felfokozta az exportkeresletet. Magyarországról évi mintegy 200 ezer tonna liszt megy exportra, ebből 150 ezer Romániába"
- áll az MTI szemléjében.
Új hozzászólás