Elképesztő források érkezhetnek az agráriumba: a Lázár-terv 7 év alatt 4300 milliárdot pumpál a vidékfejlesztésbe – írja a 24.hu.
Alapanyagot termesztünk, amit eladunk, és feldolgozott terméket hozunk be az országba, amit külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncokban megveszünk. Nyugat-Európa ezáltal képes a saját élelmiszeripari szemetét eladni a hódmezővásárhelyi Lidlben vagy Aldiban
– mondta a hódmezővásárhelyi Rádió 7-nek nemrég Lázár János.
A 24.hu ennek alapján hozzáteszi, a Lázár-doktrína így hangzik:
ha az élelmiszer magyar a boltokban, és a magyar emberek 80 százalékban magyar élelmiszert vásárolnak a 80 százalékban magyar kézben lévő vállalkozásoktól, akkor lesz fölemelkedés a következő 10 évben.
Ez – a mellett, hogy átrendezné a költségvetési kiadásokat – nyílt hadüzenet a multinacionális kiskereskedelmi láncoknak.
A rádióinterjú alapján egyelőre nincs szó kormánytervről, Lázár tett javaslatokat, de úgy véli, ezekre van fogadókészség, és lesznek komoly változások a következő 10 évben,
lesz egy fideszes, polgári kormányhoz illő, komoly új agrárpolitika.
Ami a megvalósulást illeti, az új, összevont alapítványba átvitt agráregyetembe máris ömlenek a költségvetésből a milliárdok, és a kormány a napokban döntött a nemzeti társfinanszírozás 80 százalékra emeléséről – teszi hozzá a 24.hu. Nagy István agrárminiszter már be is jelentette, hogy 2021 és 2027 között sosem látott méretű forrás, a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül 4 265 milliárd forint fordítható mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, illetve vidékfejlesztésre.
A 24.hu lapnak egy, a kereskedelmet jól ismerő forrása azt nyilatkozta,
azzal egyetért, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart rendbe kell tenni, a magyar tulajdonú üzemeket pedig meg kell erősíteni, de szerinte nonszensz a multiláncok kiszorítását célzó Lázár-terv.
Tíz éve is mondták, hogy kiűzik a multikat, de nem lett belőle semmi – tette hozzá a lapnak. Persze a Tescót például biztos szívesen megvenné a MOL, az OTP vagy Mészáros Lőrinc, csakhogy nem eladó – tette hozzá. A Trade magazin bolti toplistájából jól látszik, hogy a forgalom java részét a multik realizálják.
Az összesen 1347 üzlettel rendelkező hat multi tavaly több mint 3126 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, míg a majdnem hatszor ennyi, 7753 üzlettel rendelkező három magyar lánc a multik forgalmának kicsivel több, mint felét, 1608 milliárd forintnyit.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke úgy nyilatkozott a 24.hu kérdésére, hogy
jelentős tőkebevonással, megfontolt fejlesztésekkel megvalósítható a Lázár János által vázolt terv, azaz hogy 80 százalékra emelkedjen a magyar tulajdonú feldolgozóipar tőkerészesedése az ágazaton belül, és hasonló legyen a magyar termelésű élelmiszer aránya a hazai fogyasztásból.
Szerinte is fontos ehhez, hogy ahogy már döntés született róla, 80 százalékra emeljék az uniós fejlesztési források nemzeti hozzájárulását.
Máhr András, a mezőgazdasági termelőket tömörítő MOSZ főtitkárhelyettese, egykori államtitkár úgy véli,
minden támogatást meg kellene adni, de értelme akkor van, ha a beruházások hatékonyságát növelik.
Lázár arról beszélt, hogy 80 százalékra kell emelni a támogatásokhoz a hazai hozzájárulást, ami nagy ugrást jelent a jelenlegi 15 százalékos arányról. A főtitkárhelyettes úgy véli, hogy a versenyképesség javításának, a növekvő zöld követelményeknek csak fejlesztésekkel lehet megfelelni.
A GKI kutatója, Némethné Dr. Pál Katalin szerint
tűzijátékot pufogtatott Lázár János.
Európai uniós tagállamként nincs lehetőségünk kimazsolázni a kereskedelmi láncokat, melyik maradhat, melyik nem.
Amíg minőségben, árban és mennyiségben nincs megfelelő termelés, addig az élelmiszeripar is be van szorítva a korlátos kereslet és a túl drágán, nehezen feldolgozható minőségben termelő mezőgazdaság közé. Ha a termelők már versenyképesek, akkor tud utánuk menni az élelmiszeripar, ahol szintén kell fejleszteni.
A legfontosabb mégis az lenne Némethné Dr. Pál Katalin szerint, hogy a magyar fogyasztó érdekeit tartsák szem előtt. Mert a kormánynak elsősorban nem a termelőket, hanem az ország lakóit kellene szolgálnia. A magyar lakosság érdeke pedig az, hogy minél olcsóbban jusson megfelelő minőségű élelmiszerhez, különösen most, amikor sokan maradtak jövedelem nélkül, vagy kénytelenek jövedelemcsökkenéssel szembesülni a járvány miatt, miközben az élelmiszerárak kiemelkedően nőttek.
Az agrárkutatási vezető azt mondja, be kéne szüntetni az államilag szervezett kartelleket, a piacvédelmi intézkedéseket, és tisztázni, hogy a gazdáknak hatékonyan kell felhasználni a forrásokat, kimondani, hogy aki erre nem hajlandó, annak nincs helye a piacon.
Forrás: 24.hu
Forrás: MTI/Bruzák Noémi
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
– mondta(...)nemrég Lázár János."...
Jól beszél...már csak tenni kellene valamit, hogy itt termelt, itt feldolgozott jóminőségű magyar terméket ehessünk...talán a gyerekeink még túlélik a sok nyugati szar okozta kárt..
A hír szerint pénz van dögivel...csak vigyázni kellene rá, nehogy elkódorogjon..
cdn.shortpixel.ai/client/q_lossy,ret_img,w_960,h_720/https://kolozsvaros.com/wp-content/uploads/2018/07/l%C3%A1z2.jpg
Hát nem okosan nézi a tervrajzot?
cdn.shortpixel.ai/client/to_webp,q_lossy,ret_img,w_960,h_720/https://kolozsvaros.com/wp-content/uploads/2018/07/l%C3%A1z1.jpg
Akkó' itt fúrjak főnök?
cdn.shortpixel.ai/client/to_webp,q_lossy,ret_img,w_960,h_720/https://kolozsvaros.com/wp-content/uploads/2018/07/l%C3%A1z2.jpg
Új hozzászólás