Több mint kétmillió magyar él a létminimumon

Továbbra is hatalmas különbségek vannak a hazai jövedelmek között.

A gazdaságkutató ismertetése szerint a legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták.

„A valóságban még rosszabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, a külföldi bevételek például nem minden esetben látszanak”

– hívta fel rá a figyelmet a GKI.

Mindez azt jelenti, hogy

még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint – vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint – alatti jövedelemmel rendelkezett

– összegezték.

A GKI felhívta a figyelmet arra is, hogy míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. „Ezek legtöbbje a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint” – tették hozzá.

Cikk- és címlapkép: MTI/Vajda János

(MTI)