Direkt36: Kínai hitelből és kínai céggel építene kínai egyetemet a magyar kormány Budapesten

Az oknyomozók által megszerzett dokumentumokból az derül ki, hogy a magyar kormány már előre eldöntötte a kínai részvételt. A projektet 540 milliárd forintra becsülik – és ez még nem a végösszeg –, ennek nagyobb részét kínai hitelből fedezné a kormány.

Az oknyomozó portál minisztériumi dokumentumokra hivatkozva számolt be arról a 444 felületén, hogy a magyar kormány a kínai Fudan egyetem budapesti campusát nagyobbrészt kínai hitelből építtetné meg kínai munkával és kínai építőanyagokkal egy kínai óriásvállalat segítségével.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A cikk szerint a kormány 540 milliárd forintra becsüli a beruházás értékét, amit a magyar fél fizetne, ehhez kellene nagyobbrészt a kínai hitel. Az oknyomozók szerint a dokumentumokból az olvasható ki, hogy a kínai kivitelezőnek nem kell attól tartania, hogy másik cég viszi el a beruházást, ugyanis 

„a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”,

és 

„szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”.

Az építkezésre a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat (CSCEC) jelentkezett be, amelyet a cikk szerint az elmúlt években több helyen vádoltak meg korrupcióval és kémkedéssel. Ráadásul a magyar kormány számításai szerint többe fog kerülni a kínai egyetem campusa, mint amennyi a magyar felsőoktatásra fordított összeg volt 2019-ben. A Fudan egyetem épületei pedig elveszik a helyet a Budapest Diákváros projekt elől is, melyben a magyar egyetemistáknak tervezett a kormány többezres kollégiumi területet a Rákóczi (Lágymányosi) hídtól délre.

A Direkt36 megkereste mind a kínai céget, mind pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, ám a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.

A cikk szerint február 24-én tárgyalta a kormány Palkovics László innovációs miniszter ezirányú előterjesztését, amelyet a kormány meg is szavazott. Az előterjesztésből többek között az derült ki, hogy a Fudan egyetem már meg is egyezett a CSCEC vállalat európai részlegével, hogy azok ajánlatot tesznek az építkezésre – és erről Palkovicsot is értesítették.

A cikk szerint az előterjesztésből az is kiderül, hogy egyrészt a kínai fél már nagyon rákészült az építkezésre (például előzetes szimulációkkal), másrészt pedig az is kiolvasható a okumentumból, hogy az intézmény Fudan Hungary Egyetem néven működne és egy kínai-magyar vagyonkezelő alapítvány hozza majd létre és tartja fenn. (A vagyonkezelő alapítványokról pont a most következő ülésszakban tárgyalnak az országgyűlési képviselők a Parlamentben.) Az alapításhoz kellő tőkét és a campus építéséhez az ingatlanokat – például egy 800 milliós telket – a magyar kormány adja.

A cikk szerint a CSCEC az építkezésre 338 milliárd forintos ajánlatot tett, azaz 650 ezer forintos négyzetméterárat számoltak. Az ITM előterjesztése szerint a magyar kormány viszont négyzetméterenkénti egymillió forintos árral számolt, így jött ki az 540 milliós ár (amiben ugyanakkor a kapcsolódó infrastruktúra – utak, parkok, stb. -  költségei nincsenek benne).

A Direkt36 által ismertetett kormányzati dokumentum szerint a magyar kormány 100 milliárd forintnál kicsivel többet biztosítana, emellé vennék fel az álami Kínai Fejlesztési Banktól 450 milliárd forintnak megfelelő jüan-hitelt, amelyet a magyar állam fizetne vissza teljes egészében a vagyonkezelő alapítványon keresztül.

Az ITM-előterjesztés egyik legérdekesebb pontja az oknyomozó lap szerint az a rész, melyben arról van szó, hogy az építkezésnél 

meghatározott számú kínai munkás vesz részt a kivitelezésben és kínai építési alapanyagok kerülnek importálásra a kivitelezéshez.

A lap egy másik kormányzati dokumentumból is idéz egy részletet az üggyel kapcsolatban:

A Kormány az előterjesztést azzal fogadta el, hogy (...) a tervezés magyar-kínai közös projektként valósul meg; a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg; a beruházás felelőseként az innovációért és technológiáért felelős miniszter kerül kijelölésre kormánybiztosként; a jogi szabályozást illetően szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le.

Ebből jól kiolvasható, hogy a magyar kormány már előre eldöntötte a kínai közreműködés nagyfokú bevonását a projektbe.

Forrás: Direkt36 a 444.hu-n