"Sok csodára képes volt" – Megható sorokkal búcsúznak Törőcsik Maritól kollégák, barátok, politikusok

Elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja – közölte a Nemzeti Színház pénteken az MTI-vel. A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Halála napján pedig az egész ország gyászolja őt. Vidnyánszky Attila tőle búcsúzó írásában a színművész hatalmas munkakedvéről és alázatáról emlékezett meg, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egy közös képet osztott meg arról az alkalomról, amikor 2019-ben meglátogatta Törőcsik Marit a velemi otthonában, hogy átadja neki a Kossuth Nagydíjat.

2009. szeptember 28. Törőcsik Mari Kossuth-díjas, érdemes művész, a nemzet színésze áll a kiállítás megnyitóján, amelyen Keleti Éva Prima Primissima Díjas fotóművész Törőcsik Mariról készült közel 60 képe látható. MTI Fotó: Beliczay László

Pénteken hajnalban, hosszú betegség után, 85 évesen meghalt Törőcsik Mari. A miniszterelnök, a főpolgármester és kollégái, barátai köszönnek el tőle.

A Nemzeti Színház társulata nevében Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója egy, a színház honlapján közzétett cikkében búcsúzott tőle. Ebben azt írta: 2015-ben, amikor műsorukra tűzték a Körhintát, megidézték vele őt magát is. Végül rendezőként felkérte Törőcsik Marit: menjen be a taps alatt ő is.

Sok érvet és ellenérvet felsorakoztattak a kollégáim az ötletre. Mindegyikben volt igazság, és bennem is volt kétely. A kételyt a közönség oszlatta el. Ahogy az előadás végén Törőcsik Mari belépett a színpadra, a nézőtér felrobbant. Állva tapsolták, ünnepelték őt az emberek. Mert a szívükig hatolt ennek a személyiségnek az ereje. Van valaki, akit lehet szeretni. Akit egy ország szeret. Aki nem megosztó, hanem összetartó személyiség

– fogalmazott Vidnyánszky, aki azt is írta, hálásak a színésznőnek az alakításaiért, a derűs pillanatokért, a szeretetéért, a példaadásáért. „Köszönet azért, hogy láthattuk, hogy vele dolgozhattunk, hogy hűséges volt a Nemzeti Színházhoz. A magyar színházművészet pótolhatatlan egyéniségét gyászoljuk” – írta búcsújában.

Orbán Viktor: Isten Önnel!

Drága Mari! Elment hát. Repültünk, Mari, repültünk! Isten Önnel!

- írta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek hajnalban elhunyt Törőcsik Marira emlékezve Facebook-oldalán.

Főpolgármester: a legnagyobbak egyike hagyott itt bennünket

Bár a művészetekben talán értelmetlen a rangsor, mégis kétség nem férhet hozzá, a legnagyobbak egyike hagyott itt bennünket

- írta a péntek hajnalban elhunyt Törőcsik Marira emlékezve Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán.

"Törőcsik Mari színészkirálynő volt, a Nemzet Színésze, így nagybetűkkel. Mindent tudott, amit színész tudhat és még annál is többet, de ami a legfontosabb, mindenkit meg tudott szólítani, mindenkire hatással volt" – fogalmazott a főpolgármester.

Mint írta, szerencse, hogy gazdag és tartalmas életében hazája (állami díjai és kitüntetései mellett 2005 óta Budapest díszpolgára is volt) és a szakma számtalan elismerése mellett közönsége szeretetéből is bőven jutott neki.

Törékeny alakja, ércesen is selymes hangja, hatalmas tehetsége emlékeinkben él tovább. Isten nyugosztalja Törőcsik Marit!

- olvasható a bejegyzésben.

Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter csak annyit írt a Facebookon:

Isten Önnel, Művésznő!”

Kósa Lajos sem volt bőbeszédű, ő annyit írt:

Örökké velünk!

Gyurcsány Ferenc Törőcsik Mari legendás filmjével, a Körhintával operált búcsúposztjában, amikor párhuzamot keresett az életre.

Körhinta az élet. Megállíthatatlan körforgás, de egyszer kirepülünk. Elfogy az emberi akarat, az erő, jön a megállíthatatlan végzet. Ez történt a csodálatos Törőcsik Marival

– írta.

Bodrogi: Olyan hosszan szenvedett ez a szegény lány

Bodrogi Gyula, aki 1956 és 1964 között Törőcsik Mari férje volt, nehezen találta a szavakat, a Blikknek adott nyilatkozatakor. “Felfogni is nehéz, odáig talán majd holnapután eljutok, hogy valami ilyesmi eszembe jusson, most csak azt érzem, hogy egyszer volt, majd nincs" – mondta.

Bodrogi Gyula Jászai Mari-díjas színművész, a József Attila Színház társulatának tagja és egykori felesége, Törőcsik Mari Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, a Nemzeti Színház társulatának tagja. MTI Fotó: Keleti Éva

Tartotta a kapcsolatot volt feleségével, és noha utoljára egy évnél is régebben találkoztak, de telefonon rendszeresen beszéltek, legutóbb kedden.

Akkor azt vettem észre, mintha egy kicsit jobb lenne a beszéde. Akkor inkább arról volt szó, hogy meg kellene gyógyulnia. Nem volt ugyan lehetséges, de olyan hosszan szenvedett ez a szegény lány, hogy megérdemelte volna, hogy felgyógyuljon

– mondta.

Alföldi Róbert: Mari! Én nagyon szeretem magát!

Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója így köszönt el tőle a közösségi oldalán:

Mari! Én nagyon szeretem magát!

És nem tudok most jobb mondatot, mint tudja, azt a mi mondatunkat. Amit akkor írtam, amikor anno majdnem meghalt. Nem lehetne, hogy most is elolvassa, és akkor felhív, hogy na, de Igazgató uram!

És nevetünk és nevetünk... De jó lenne! Maga sok csodára képes volt! Na, még ezt az egyet!

Ölelem nagyon, és köszönöm a bizalmat! Nagyon köszönöm! ‘Én nagyon szeretem magát!’".

Jordán Tamás: Szerintem ő maga régóta befejezettnek tekintette az életét

“Nem búcsúztunk el. Nyilván nem volt már jól, nem tartottam kizártnak, hogy bekövetkezik, ami bekövetkezett, de arra is volt remény, hogy még jut neki egy kicsivel több idő. Szerintem ő maga régóta befejezettnek tekintette az életét. Amikor néhány éve kimondta, hogy többet nem lép színpadra, abban az is benne volt, hogy most már teljesen kerek az élete, megtörtént vele, ami megtörténhetett” – mondta Jordán Tamás, Törőcsik Mari kollégája, barátja az Indexnek. Ő múlt hét pénteken meglátogatta a színésznőt a kórházban. Hozzátette: elköszönéskor mindig egy nagy mosolyt kért tőle. Most így emlékszik rá.

Nagyon sok ember, művész számára példakép. Teljes joggal, hiszen rendkívüli színész volt és rendkívüli ember. Annak, aki komolyan veszi, hogy ő a példaképe, hogy olyan szeretne lenni, mint ő, annak »csupán« annyi a dolga, hogy legyen tehetséges, zseniális, kiváló. Nem születik több Törőcsik Mari.

Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas magyar színész a Facebookon csak annyit írt a színésznő fiatalkori képe mellé:

Drága Mari, nyugodj békében

Geszti Péter egyebek mellett azt is írta róla:

Vannak emberek, akik nélkül nem létezik magyar kultúra. Törőcsik Mari közéjük tartozik

Ónodi Eszter egy közös fotót tett ki Instagramra, személyes hangon köszönt el: „Nyugodj békében drága Mari! Nagy ajándék a sorstól, hogy ismerhettelek”.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Ónodi Eszter (@eszter_onodi) által megosztott bejegyzés

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzata egy 2015-ben készült képet osztott meg, a fotót még a hallgatók készítették az egyetem fennállásának 150. évfordulójára. Mint emlékeztetnek:

A színésznő elsőéves volt, amikor Fábri Zoltán kiválasztotta a Körhinta című film főszerepére. A film kijutott Cannes-ba, ahol később Törőcsik elnyerte a legjobb női alakításért járó díjat.

Három film ingyenesen elérhető a Filmio oldalán

Törőcsik Mari felejthetetlen alakításait, az Édes Anna, Teketória és a Szamarköhögés című filmeket teszi ingyenesen elérhetővé szerda éjfélig a Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmio streaming platformján az életének a 86. évében pénteken elhunyt színésznő emlékére – közölte az NFI pénteken az MTI-vel.

Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze, Törőcsik Mari eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat színházban és a filmvásznon egyaránt

- olvasható az NFI közleményében.

Az összegzés felidézi, hogy amikor megkérdezték Francois Mitterrand-t arról , hogy mi számára a film, az egykori francia államfő azt válaszolta, hogy

egy lány, aki egy körhintán ül és nevet. Nem emlékszem a film címére, de nekem az ő nevetése a film

Fábri Zoltán Édes Anna című filmje 1958-ban készült. A rendező Kosztolányi adaptációja katartikus erővel mutatja be az elnyomott és megalázott kisember végső lázadását Törőcsik Marival a címszerepben. A neorealista film 2015-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia által válogatott 53 filmklasszikus közé is.

Maár Gyula Teketória című 1976-os filmje Koltai Lajos operatőr képeinek izzó intenzitása által mutatja meg a válása után kiüresedett, a világban helyét nem találó hősnő lelkének rezdüléséit az újrakezdésért folytatott küzdelemben. Ez a film Tőröcsik Mari végtelenül őszinte, érzékeny és aprólékos színészi játékának csodás példája – olvasható a közleményben.

A Szamárköhögés, Gárdos Péter 1986-os tabutörő filmje nem az 1956-os forradalom hőseiről szól, hanem azokról az esetlen, félős kispolgárokról, akik a lakásukban begubózva, a rádióra tapadva élték át a forradalom napjait. Gyermeki nézőpont mögé bújtatott 1956-os film, kesernyés humorral, három együtt élő generáció civódásaira koncentrálva Törőcsik Mari felejthetetlen mondataival.

A Nemzeti Színházban róhatják le kegyeletüket a tisztelők

A Nemzeti Színház Hajóorrában kialakított emlékhelyen róhatják le kegyeletüket a péntek hajnalban elhunyt Törőcsik Mari tisztelői – közölte az intézmény az MTI-vel.

Pénteken 17 és 21 óra között, a továbbiakban pedig a hét minden napján 10 és 21 óra között lehet felkeresni az emlékhelyet. Törőcsik Mari kedvence a sárga rózsa volt, ezzel a virággal emlékezhetnek rá

- közölte a színház.

Az intézmény arra kéri a tiszteletüket tevőket, hogy a Nemzeti Színház Hajóorrát a Soroksári út felől kijelölt útvonalon közelítsék meg. A járványhelyzetre való tekintettel azt kérik, fokozottan ügyeljenek a megfelelő távolságtartásra. Ha lerótták kegyeletüket, a tömeg elkerülése érdekében a Duna felőli oldalon, a Nemzeti Színház parkolójának irányába lehet távozni – tartalmazza a közlemény.

Törőcsik Mari kérésére a temetést szűk családi körben tartják majd

- közölték.

A Nemzeti Színház arról is tájékoztatott, hogy a művésznő lánya, Maár Teréz ezúton is szeretné megköszönni a Szombathelyi Markusovszky Kórház összes alkalmazottjának, valamint Sámóczi Marianna főorvosnak, hogy az elmúlt öt évben mindent megtettek Törőcsik Mari egészségéért.

Legendás filmekkel, archív felvételekkek emlékezik a közmédia

A közmédia csatornái – a filmek és archív felvételek mellett – több műsorukban is megemlékeznek a péntek hajnalban elhunyt Törőcsik Mariról

- közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája az MTI-vel.

A Duna Televízió pénteken 20.30-tól Törőcsik Marira emlékezve tűzi műsorára a Körhintát. A legendás magyar filmet 1956-ban Cannes-ban Arany Pálmára jelölték. A művésznő első filmszerepe nemcsak a hazai sikert, hanem a nemzetközi ismertséget is meghozta számára. A rendhagyó műsorváltozás miatt a Kövek című dokumentfilm kezdésének időpontja 22.20-ra módosult.

Az M5 kulturális csatorna 19 órakor vetíti a Nagyok című műsort, amelyben egy kétrészes portrébeszélgetés lesz látható Törőcsik Marival. A műsorváltozás miatt a Librettó pénteken elmarad, az M5 Híradó pedig 20 órától lesz látható. A 20.30-kor kezdődő Ez itt a kérdésben a legendás színművésznőről beszélgetnek a műsor vendégei, majd 23.20-kor kerül adásba a Szerelem című magyar filmdráma. Az alkotás az 1971-es cannes-i filmfesztiválon több díjat is nyert, a két női főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Lili pedig a zsűri külön dicséretében részesült – tartalmazza a közlemény.

A Kossuth Rádió pénteken és szombaton több műsorában is a nemzet művészére emlékezik. A pénteken 15.30-kor kezdődő Kalendáriumban a Micsoda útjaim című lemezről szólal meg egy dal Törőcsik Mari előadásban. A Nagyok helyén 21.30-tól az Aranyemberek-sorozatban, a művésznővel készült archív portrébeszélgetés kerül adásba. A Szombat reggelben és a szombati Kívánságkosárban is a színésznő emléke előtt tiszteleg a csatorna.

A Bartók Rádió vasárnap 16 órakor kezdődő Lemezelő című műsorában a 2013. november 17-i, Törőcsik Marival készült Média Korrektúra-díjas adás ismétlése lesz hallható.

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.

A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti.

Törőcsik Mari személyében a magyar színházművészet pótolhatatlan egyéniségét gyászoljuk

- hangsúlyozza a Nemzeti Színház közleménye.

A Heves megyei Pélyen született, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba. Végül mégis – az évnyitó napján – egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. A születésekor kapott Marián helyett a rendező javaslatára kezdte használni a Törőcsik Mariann, majd Mari nevet.

1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: "anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát".

Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg.

1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott (Külvárosi legenda, Vasvirág, Édes Anna), Jancsó Miklós rendezte a Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, a Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon.

Vígjátékokban is játszott (Gárdos Péter: Szamárköhögés, Tímár Péter Csapd le csacsi), később felfedezték a "fiatalok" – Xantus János (Női kezekben), Janisch Attila (Hosszú alkony), Mispál Attila (A fény ösvényei), Kamondi Zoltán (Halj már meg!), Fazekas Csaba (Swing) – is. Szerepelt a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilmben, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjében a főszerepet alakította. Több tévésorozatban is feltűnt.

A színházban kezdetben sokat kínlódott, színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta.

1978-ban megvált a Nemzeti Színháztól, a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól a Mafilm, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt. 1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett. 2002-ben újra a Nemzeti Színház tagja lett, vendégként más színházakban is fellépett.

Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat: tragikus alakoktól komédiáig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig.

2009-ben Kaposváron Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében állt újra színpadra, majd a Nemzeti Színházban a többi közt Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú, Gorkij Éjjeli menedékhely, Ibsen Brand és Brecht Galilei élete című darabjában láthatta a közönség.

Az elmúlt években több alkalommal került hosszabb-rövidebb időre kórházba, 2008 őszén újraélesztést követően kómába esett, és hetekig intenzív kórházi ellátást szorult. Csak 2018 nyarán vállalt újra színészi munkát: a Sztalker Csoport előadásában, William Faulkner Míg fekszem kiterítve című kisregénye nyomán készült darabban hallhatta hangját a közönség.

A művészetét elismerő díjakat felsorolni szinte lehetetlen. 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal (1964, 1969). Kossuth-díjat (1973) és Kossuth Nagydíjat (1999) is átvehetett, 1971-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címet kapott. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték neki oda, 2000-ben a nemzet színésze lett.

A Prima díjat 2003-ban, a Prima Primissima Jubileumi díját 2007-ben kapta meg. Többször is elnyerte a Színikritikusok Díját. 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjával, 2014-ben a nemzet művésze címmel tüntették ki, 2015-ben Kölcsey Ferenc-emlékplakettet kapott, 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával tüntették ki. 2005-ben Budapest, 2018-ban a Vas megyei Velem, 2019-ben Vas megye díszpolgárává avatták. 2019-ben Kossuth-nagydíjjal tüntették ki több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként.

A Nemzeti Színház 2015 novemberében gálával és kiállítással ünnepelte a betegséggel küzdő színésznő nyolcvanadik születésnapját, aki könnyeit törölgetve nézte végig kollégái, barátai őt köszöntő előadását, az évforduló alkalmából pedig így vetett számot: "nekem szép és gazdag életem volt". Ez alkalomból jelentették be a nevét viselő ösztöndíj megalapítását fiatal, tehetséges színinövendékek támogatására.

Törőcsik Mari pályájáról és civil életéről több könyv is megjelent.

Forrás: Telex.hu, Index.hu, HVG.hu, Blikk.hu, MTI

Címlapkép: MTI Fotó: Beliczay László