A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya nyílt levelében üdvözli, hogy Áder János és felesége alapítványt hoz létre a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére – számolt be róla a 24.hu.
Ugyanakkor arra kérik:
államfőként tegyen azért is, hogy a járvány, a járványkezelés miatt ne történhessenek további tragédiák.
Emlékeztették a köztársasági elnököt, hogy újévi beszédében ő maga fogalmazott úgy, hogy már alig van köztünk, akit ne érintett volna közelről a járvány.
Családtagokért, rokonokért, kollégákért, barátokért kell ma is aggódnunk.
Áder János volt az aki arra kérte a magyarokat, hogy az újévi fogadkozások helyett tegyenek egyetlen komoly elhatározást, legyenek hálásak az életekért, amiket megmenthettünk.
A PDSZ azt kéri:
köztársasági elnökként vesse latba befolyását, hogy a járvány jelenlegi szakaszában a teljes oktatás visszatérhessen a digitális munkavégzéshez!
A nevelési-oktatási intézményekben továbbra sem tartható a távolság, nem kötelező a maszkhasználat, addig nemcsak a még immunitást nem szerzett pedagógusok vannak veszélyben, hanem a családok is, hiszen a jelenlegi hullámban a gyermekekre is kiemelt veszélyt jelent az új mutáció.
Ez nem a pedagógustársadalom részérdeke, hanem az egész ország érdeke. A nyitás elhalasztásával további tragédiákat kerülhetnénk el, és így tetté volna fordítható az az elhatározás, amelyről korábban nyilatkozott.
A köznevelésért felelős államtitkárnak a PDSZ Országos Választmánya nevében Komjáthy Annaelnök írt az érettségi lebonyolításával kapcsolatban. Arra kérte Maruzsa Zoltánt, segítsen tisztázni a következő kérdéseket.
1. Miért tartják biztonságosabbnak, az írásbeli, mint a szóbeli érettségit?
A PDSZ szerint az egyiknél 10 diák 4-5 napig, napi 3-4 órában egy-egy teremben felügyelőtanárokkal összezárva dolgozatot ír. A másiknál egy teremben egy-egy diák, egy háromfős bizottság előtt átlagosan másfél-két óra alatt felel. Fontos lenne tudni, milyen megoldással akarják biztosítani az esélyegyenlőséget azoknak a diákoknak, akik ezekre a vizsgákra hagyományos módon készültek.
2. Milyen intézkedéseket hoznak, hogy a diákok közti esélyegyenlőség érvényesülhessen az érettségin?
A PDSZ szerint ugyanis a digitális tanrend önmagában jelentős egyenlőtlenségeket eredményezett. A rosszabb jövedelmi viszonyok közt élő diákok joga az oktatáshoz jelentősen sérült.
3. Mi lesz a megoldás azon diákoknak, akik saját vagy családtagjaik krónikus megbetegedése miatt nem tudnak megjelenni érettségin? Mit tesznek, hogy ők ne szenvedjenek hátrányt, ne veszítsenek évet?
Tavaly mintegy 2000 diák nem ment el érettségizni tavasszal. A PDSZ szerint ők hátrányt szenvedtek a továbbtanulásnál, a helyzet pedig azóta sem rendeződött megnyugtatóan, idén a nagyságrendekkel rosszabb járványügyi mutatók miatt valószínűleg még többen nem fogják vállalni az érettségit.
4. A kiugró halálozási adatok, kórházi leterheltség mellett miért nem halasztották el az érettségit nyárra, amikor várhatóan alacsonyak lesznek a fertőzöttségi adatok?
Az esetleges halasztással a digitális oktatásból lemorzsolódók is időt és lehetőséget nyerhettek volna az alaposabb felkészülésre, a fertőzöttségi adatok javulásával akár osztálytermi felkészítés kereteiben is.
A PDSZ felmérése szerint a pedagógusok kimondottan megosztottak az érettségivel kapcsolatos kérdésekben, ezért jó lenne, ha Maruzsa Zoltán kielégítő válaszokat kapniuk.
Forrás: 24.hu
Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi
3 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás