A kormányoldal megszavazta: alapítványokba kerül a közvagyon jelentős része. Alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.
Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket.
Fotó: Pixabay
A 444 írt arról, hogy összesen 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, és ezen kívül az állam értékes ingatlanokat és részvénycsomagokat is átadott.
Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjait a kormány ezután nevezi ki, de az már az eddigi gyakorlatból látszik, hogy ezeket általában miniszterekkel, fideszes képviselőket vagy megbízható káderekkel töltik fel – írja a lap.
Az Alaptörvényt pedig tavaly decemberben direkt úgy módosították, hogy az alapítványi rendszerhez csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni.
A 444.hu hozzáteszi, hogy ráadásul a nekik juttatott vagyon vagy támogatás sem számít már közpénznek. Az egyetemek átszervezésébe pénteken az Európai Bizottság is belekötött, amikor Orbán a pénzek elosztásáról tárgyalt.
A kiszervezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az intézményekkel ezután az adófizetőknek ne lenne dolga, hiszen csak egy részük kapott részvénycsomagokat a működéshez. A többieket továbbra is az államnak kell finanszíroznia. A törvény szerint ezek a költségvetés tervezésekor előresorolt tényezőnek számítanak.
A keddi szavazással a szegedi egyetem a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány fenntartásába került, pedig tavaly nyáron Palkovics László még arról beszélt, hogy vidéki egyetemek állami fenntartásban maradnak.
A Pécsi Tudományegyetem pedig az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványhoz került. Itt már az is kiderült, hogy mire számíthatnak, hiszen a kormány Szili Katalint szánná az egyik kuratóriumi tagnak. A szegedihez hasonlóan a pécsi egyetemen is érdemi garanciák nélkül kellett rábólintaniuk a modellváltásra – teszi hozzá a 444.
Ezekről az intézményekről szavaztak ma:
A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról,
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról,
Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról,
A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról,
A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról,
A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról,
A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról,
A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról,
A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról,
Az Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogának az Egri Főegyházmegye részére történő átadásáról és az ehhez kapcsolódó vagyonjuttatásról,
A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról,
A Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelési Egyetem részére történő vagyonjuttatásról.
A mostani szavazás után csak négy állami egyetem marad: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Zeneakadémia.
Orbán Viktor egyik legfőbb érve az volt, hogy soha nem látott anyagi lehetőségeik lesznek így az egyetemeknek, állítása szerint – főként EU-s pénzből – 1500 milliárd forint juthat majd fejlesztésekre. Palkovics László miniszer szerint pedig korszerűbbekké válnak majd a képzések, nyitottabbak lesznek a gazdaság igényeire, és a vállalatokkal is hatékonyabban tudnak majd együttműködni.
Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. április 27-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A Telex hozzáteszi, hogy a javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt a lap szerint nehéz máshogy értelmezni, mint hogy
Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.
Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet – írja a Telex.
Az egyetemek átalakítása mellett más, több százmilliárdos vagyonnal felruházott vagyonkezelő alapítványról is döntöttek. Ezek a következők:
a Magyar Kultúráért Alapítvány kulturális tevékenységeket finanszíroz, sok tízmilliárdos ingatlanvagyon kerül a Demeter Szilárdhoz köthető szervezethez;
a Hauszmann Alapítvány Hauszmann Alajos életművének gondozása mellett Hauszmann Emlékházat és „a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudásközpontját és élményházát” is létrehozza;
a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány mező- és erdőgazdasági földeket kezel majd, és agrárképzéssel fog foglalkozni, ide kerülne a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vagyona is;
a Makovecz Campus Alapítvány pedig annak a piliscsabai campusnak az épületeit kezeli majd, ahonnan nemrég költözött el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem;
a Mol-Új Európa Alapítvány: azzal a céllal hozták létre, hogy a sportot, a kultúrát, az egészségügyet és a környezetvédelmet támogassa. Annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei.
Ez utóbbi mindenesetre azt is jelenti, hogy a 2011-ben az IMF-hitelből 1,88 milliárd euróért megvásárolt Mol-részvényeket az állam olyan magánalapítványoknak osztotta szét, amelyek kikerültek az adófizetői kontroll alól. Eddig kettőnek adott, most pedig a maradékot a harmadiknak. Így most
a Corvinust üzemeltető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
és most már a Mol-Új Európa Alapítványnál is van 10,48 százalék, azaz 85 955 992 részvény (ennek csak a fele érkezett az államtól).
A TOLVAJOKAT BORTONBE!