Mivel hivatalosan nem lehet tudni, hogy a kínai vakcinának milyen a hatásossága, a 444 arra kérte az olvasóit, hogy ha végeztettek antitesttesztet, akkor annak eredményét osszák meg velük. 500-nál több teszteredmény alapján az jött ki, hogy a kínai vakcina eredményessége nem a legjobb. A kormány egyelőre hallgat az ügyben.
A 444 arra kérte az olvasóit több mint két hete, hogy ha antitestteszteket végeztetnek az oltásaik után, akkor küldjék el nekik az eredményeket. Ezt amiatt kérték, mert bár külföldről több helyről azt hallani, hogy a kínai vakcinák hatásossága nem a legjobb, Magyarországon ezzel is oltanak, többek közt időseket is – miközben a kormány nem hozza nyilvánosságra, hogy mennyire hatásos egy-egy vakcina.
A nyugati vakcináknál hivatalosan is mérik a hatásosságot
A cikk szerint több mint 500 mintavételi eredményt (vénából vett, laboratóriumokban kiértékelt mintákat kért a lap) kaptak eddig, a legtöbb negatív eredmény a kínai vakcina után keletkezett.
A legidősebb leletet beküldő olvasó 95 éves, nála a cikk szerint pompásan működik a januárban beadott Pfizer, 1067,8 Au/ml-t mértek neki a laborban (ahol a pozitív eredmény alsó határa 50 Au/ml volt).
Oltáshoz készítik elő a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagát a Csongrád-Csanád Háziorvosi rendelőben Makón 2021. április 27-én - Fotó, címlapkép: MTI/Rosta Tibor
A 444 szerint megoszlik a szakemberek véleménye arról, hogy kell-e, érdemes-e a vakcinák beadása után magánúton megmérettetni, hogy kialakult-e a védettség. A nyugati vakcinákbál ezt hivatalosan végzik, az eredményekről rendre beszámolnak az orvosi lapokban. Az orosz Szputnyikről ennél kevesebbet tudni, a kínai Sinopharm eredményességéről pedig még ennél is kevesebbet.
Abban a szakértők mindenestre egyetértenek, hogy a bármelyik Magyarországon beadott vakcina legalább arra jó, hogy a páciens elkerülje vele a koronavírus súlyos szövődményeit.
A cikk szerint az antitestek beindulásának ellenőrzését a legbiztosabban a vénából vett vérből kinyert mintákból lehet megállapítani, ezt azonban a tb nem állja. Ráadásul nem is érdemes a vakcinák megkapása után hamar elvégeztetni a tesztet, mert kell idő az antitestek kialakulásának is.
"Ha a vénás laborvizsgálat sem mutat ki antitestet kellő idővel az oltás után, attól még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy valakinek nincs védettsége – nagyobb baj, hogy egyértelműen azt sem, hogy ettől még egészen biztosan van"
- olvasható a cikkben.
Közel száz esetben nem muzsikált jól a kínai vakcina
A 444 leszögezte, az övék nem tudományos kutatás, életkort, az oltás és a teszt időpontját kérdezték, valamint azt, hogy melyik cégnél készítetteék a teszteket. A cégek neveit nem tüntették fel az elkészült táblázatban, csak azt, hogy mennyi adott helyen a pozitív eredmény alsó határa.
A kétoldalas táblázatból – amit a cikkben lehet megtekinteni – az jött ki, hogy
"az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna) általában viszonylag gyorsan beindítják az S-fehérje elleni antitestválaszt, és nagyon magas szinteket mérnek ezeken a teszteken. Olyan szempontból ez nem meglepő, hogy ezeket a vakcinákat kifejezetten erre, a koronavírus elleni kulcsfehérjére koncentrálva fejlesztették ki. A következő szint az adenovírusos, azaz a vektor-vakcinák (AstraZeneca, Szputnyik). A legkisebb semlegesítő antitestszintet a kínai, elölt vírust tartalmazó Sinopharmnál mérik."
A cikk szerint elég sok olyan eredményt kaptak (94 negatív eredményű teszt), melyek idősektől származnak, akik már megkapták már a kínai vakcina mindkét oltását, az antitestszánuk viszont eléggé alacsony maradt. Hogy velük mi lesz, egyelőre nem tudni, a lapnak jelző egyik idős olvasó szerint hiába kérdezték a háziorvosukat, ő sem tudott felelni, mert nem kaptak iránymutatást erre vonatkozóan (meg ráadásul elviszi az idejüket oltások szervezése).
A tesztek egy részét két héttel a második oltás után csináltatták meg asz érintettek (mivel a hivatalos kommunikáció szerint 7-10 nappal a második oltás után alakul ki a védelem), de voltak, akik 4 hétre tolták a vizsgálatot. Ugyanakkor kaptak több olyan teszteredményt is idősebbektől, akiknél jól láthatóan beindult az antitest-termelés a kínai vakcinák után – vagyis a helyzet nem egyszerű.
A 444 a hozzájuk megérkezett 94 Sinopharm-oltás utáni negatív tesztnél korcsoportokra is bontotta az eredményeket: 44 fő 60-69 év közötti, 41 fő 70-79 év fölötti, 2 fő 80 feletti.
A hazánkba érkezett első adag (550 ezer adag) kínai vakcina kapcsán – amikkel leginkább az időseket oltatta be a kormány – a magyar gyógszerészeti hatóság honlapján az szerepel, hogy
"a vakcina a 60 éves és idősebb személyeknél is alkalmazható, a vakcina által biztosított védettség pontos mértékének tekintetében náluk egyelőre korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, a kutatások zajlanak”.
„a rendelkezésre álló adatok szerint a neutralizáló antitestek szintje a 60 évnél idősebb személyekben alacsonyabb, mint a 18– 59 évesekben, illetve a neutralizáló antitestek szintje az oltási program befejezése utáni 90. napon a 28. napi értékhez képest nem csökkent”.
A magyar kutatási eredményekről pedig azóta sem tudni hivatalosan semmit.
A lap szerint az Egyesült Arab Emírségekből és Szerbiából származó adatok alapján van olyan, hogy nem indul be az antitest-termelés a kínai vakcina nyomán az idősek egy részénél – ezért ott vizsgálják a harmadik oltás szükségességét.
"Szerbiában az eddigi mérések alapján arra jutottak, hogy a kínai vakcinánál a második dózist követő 7-14. nap körül indul be az antitest-termelődés, a védettség a 28. napra alakul ki. Vagyis 56-70 napig az oltottaknak érdemes úgy viselkedniük, mintha nem kaptak volna immunizálást, mert addig fertőződhetnek"
- összegezte a szerb kutatásokat vezető intézet munkatársának nyilatkozatát a napi.hu.
A kormány egyelőre hallgat az ügyben
A lap szerint egyelőre hivatalos állásfoglalás nincs a kormány részéről, hogy mi lesz azokkal, akiknél két oltás ellenére sem indult be elégségesen az antitest-termelés. Az egyik olvasó megkérdezte erről az operatív törzset a negatív eredménye után, és azt a választ kapta, hogy
"a szerológiai vizsgálatok során kapott értékek nem egyenesen arányosak, nem feleltethetőek meg egyértelműen az ellenanyagszinttel, a vakcina hatásosságával."
Ez a 444 szerint azért furcsa, mert Gulyás Gergely miniszter szerint fontos mutató az antitest, ehhez kötötte a vakcinák hatásosságát is – de arra sosem tért ki, hogy mi van azoknál, akiknél a vakcinák ellenére sem prögött fel az antitestek termelése.
Több érintett olvasó is beszámolt arról a lapnak, hogy az operatív törzstől és a kórházaktól sem kaptak arra vonatkozóan világos információt, hogy mi lesz velük, de a legtöbb helyen nem indokoltnak ítélték a harmadik oltás beadását, illetve arra biztatták őket, hogy úgyis emelkedni fog még az antitestjeik száma.
A 444 a cikk végén azt is megjegyezte, hogy vélelmezhetően a nyugati vakcinák esetében is szükség lehet további oltásokra, ugyanis azoknál – bár az oltások beadása után az első időszakban kiemelkedően magas volt az antitestek száma – egy idő után csökkenni kezdett az antitestszám. (Ezt egy olyan adatsorra hivatkozva írják, amit egészségügyisektől kaptak, akiket január-február során oltottak Pfizerrel, és azóta is rendszeresen szűrik őket. De hozzátették, hogy kisszámú a mnta, amiből dolgoztak, vagyis messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőle.)
A fertőzöttek esetében viszont az is lehetséges, hogy elég lenne csak egy dózis bármelyik vakcinából, ilyen esetekben ugyanis rendre magas antitestszámot mérnek már az első dózis után.
A 444 továbbra is várja a teszteredményeket, a kritériumokat és az emailcímet az eredeti cikk alján lehet elérni.
Forrás: 444.hu
23 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ennyi, pont!
Új hozzászólás