Direkt36: Lenyomták a Fudant az elégedetlenkedő fideszesek torkán

A Direkt36 megszerzett egy előterjesztést, amit az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) a február 24-i kormányülés előtt készítettek a kínai Fudan Egyetemről – írja a Telex.hu.

Fotó:MTI/Kovács Tamás

Ebben az áll, hogy

Wang Yi kínai külügyminiszter 2019 júliusában két napot tárgyalt magyar politikai vezetőkkel Budapesten, ekkor dőlt el a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszának építése.

Orbán Viktor miniszterelnök ekkor azt mondta:

Sohasem lehet tudni, mire jó egy barátság: 70 évvel ezelőtt a magyarok nem gondolták volna, hogy milyen nagy jelentősége lesz ennek a kapcsolatnak

- utalva arra, hogy Magyarország az elsők közt ismerte el a Kínai Népköztársaságot 1949-ben. Nagy bejelentéseket mégsem tettek, a látogatás valódi céljairól kevés konkrétum derült csak ki – emelte ki a 444.hu.

A kínai külügyminiszter azt is világossá tette, hogy a kampuszépítést rendkívül fontosnak tartja a kínai állam. Az előterjesztés szerint ugyanis

az egyeztetés során Wang Yi államtanácsos a Fudan Egyetem magyarországi campusának alapítását kiemelt projektként, a Budapest-Belgrád vasút építésével egy szinten kezelte.

Azaz az eddigi legjelentősebb Magyarországon megvalósuló kínai beruházáshoz hasonlította a Fudan építését. 

A Direkt36 cikkében politikai szempontból érdemel figyelmet az a részlet, miszerint a

Fudan növekedése belső konfliktusokat okozott a Fideszben

Mint írják, megszereztek egy előterjesztést, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a február 24-i kormányülésre készített a kínai Fudan Egyetemről. Eszerint a kínai külügyminiszter 2019-es, budapesti látogatását követően felgyorsult a Fudan-kampusz tervezése, és akkor dőlt el, hogy a Fudan Pest déli, Csepel északi részére költözik: éppen oda, ahová a kormány sokáig magyar egyetemistáknak akart új kollégiumokat, közösségi tereket és hasonlókat építeni Budapest Diákváros néven – írja a 24.hu.

A Fudan érkezését azonban nehezen akarták elfogadni a budapesti fejlesztésekért felelős kormánypárti döntéshozók. De – akárcsak a CEU kisöprésekor – jött Palkovics László és lezárta a vitákat.

A viták pedig abból álltak, hogy amíg Fürjes Balázs és Vitézy Dávid a Diákvárost priorizálták azon a helyszínen, Orbán szintjéről már egyértelműen a Fudan volt a nyerő. Ennek egyfajta kötélhúzás lett a vége – a Direkt36 szerint – amely során Fürjesék megpróbálták a Fudan igényeit kielégíteni, úgy hogy a Diákváros ne szenvedjen komolyabb hátrányt, ám ez a próbálkozás elbukott.

Csakhogy a háttérben a Fudan Budapestre költözését egyengető Palkovics ellenezte Fürjesék “kis Fudan, nagy Diákváros” elképzelését, mivel ő addigra már a kampusz méreteiről és terveiről előzetesen megállapodott a kínaiakkal

- írja a portál.

Ezután Palkovics hamarosan egy kormányhatározattal az egész Diákváros-projekt felügyeletét átvette Fürjestől.

Ezt követően az ITM-miniszter teljesen felforgatta Fürjesnek a Fudan és a Diákváros közti területosztásáról bemutatott terveit. Palkovics ugyanis olyan törvényjavaslatokat készített, melyek szerint éppen a Diákváros zsugorodna össze a terület sűrű, forgalmas északi sarkába, míg a Fudan kapná meg a jóval nagyobb középső és déli, köztük az értékes Duna-parti telkeket.

Fürjesék tehát visszaszorultak ezen a területen.

A Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumok szerint a Fudan magyar kirendeltsége tehetős külföldi diákokat megcélzó fizetős magánegyetem lesz.

A cikkben még ezek is szerepelnek:

a Fudan sokszáz milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzből jönne létre, a Direkt36 által megszerzett dokumentumok nem említik, hogy itt magyar diákoknak lenne-e államilag finanszírozott képzés

nagyon jó fizetések lesznek az egyetemen, a bérköltség annyi lesz, mint a Fudan tervezett méreteihez képest tízszer akkora ELTE-n

az egyetem évi 50,8 milliárdba kerülő működési kiadásait legalább részben Kína állná

egyelőre nem tudni, mennyibe fog kerülni a Fudan megépítése.

Forrás: 444.hu, 24.hu, telex.hu
Címlapkép:MTI/Kovács Tamás