Felmérés: a lakosság negyede kényszerül kevesebb pénzből élni a járvány hazai megjelenése óta

A Publicus Intézet április végi felméréséből az derült ki, hogy magyar lakosság negyedének érezhetően rosszabb lett az anyagi helyzete a járvány hazai megjelenése óta. Az ország legnagyobb problémájának egyre többen az egészségügy helyzetét tartják.

A Népszava a Publicus Intézet felmérése nyomán arról számolt be, hogy a járványt rendesen megszenvedte a lakosság itthon, negyedük anyagi helyzete érezhetően rosszabbra fordult, 12 százalékuk baráti, családi vagy banki kölcsönre szorult. (A felmérést a Publicus a Népszava felkérésére végezte április végén, több mint ezerfős mintán.)

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A cikk szerint a járvány anyagi gondokkal járt együtt, a koronavírus magyarországi megjelenése óta a megkérdezettek negyede kevesebb pénzből kénytelen megélni, 8 százalékuknak pedig sokkal kisebb lett a bevétele. De a Publicus felmérésének eredményei még így is jobb helyzetet mutatnak, mint a pár héttel korábban a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung közös kutatása: ott az az eredmény született, hogy tízből négy magyar – főként az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, egyébként is nehezebb helyzetben lévő – úgy érzi, az utóbbi egy évben romlott háztartása anyagi helyzete.

A Publicus felmérése szerint – írja a Népszava – a kormánypárti szavazók kevésbé érzékelnek anyagi romlást, az ellenzéki összefogást támogatók körében viszont 50 százalék fölött van a rosszabbul élők aránya. A legkisebb változásról a nyugdíjasok érzékelték, leginkább a 45 év fölötti aktív korosztály keresete csökkent a kutatás szerint.

Azon kérdésre, hogy "mi okozza pénzügyi helyzetének rosszabbra fodulását", a válaszadók 65 százaléka a magas inflációt nevezte meg, különösen az élelmiszerárak emelkedését érezte meg a lakosság. 

A megkérdezettek 17 százaléka azt felelte, hogy a járvány hazai megjelenése óta nem működik a munkahelye, kevesebb fizetést kap, vagy egyáltalán nem jut keresethez, 8 százalék maga, 15 százaléknak pedig valamelyik családtagja veszítette el munkáját.

A felmérés szerint a vírus vagy más betegség miatt 16 százaléknak csökkentek a bevételei és 5 százalék azok aránya, akik azért kerestek kevesebbet, mert az utóbbi hónapokban otthon kellett maradniuk a gyerekekkel az iskolai, óvodai és bölcsődei szünetek ideje alatt.

Az érintettek 12 százaléka kért családi, baráti vagy hitelintézeti segítséget a romló anyagi helyzete miatt. A felmérés szerint a nők sokkal kevésbé szégyellték helyzetüket, mint a férfiak, háromszor annyian vontak be másokat is a helyzet megoldása érdekében.

Pénzt a megélhetési gondokkal küzdők ötöde kért kölcsön, a többség inkább a mindennapi élet megszervezésében kért segítséget a cikk szerint. Szából hatan a magas kamatozású gyorshitelekben látták inkább a segítséget, a hitelmoratóriummal a megkérdezettek 5 százaléka élt, ráadásul a nagy részük ma már ezt nem tartja jó döntésnek. Ötödük szerint nem érte meg élni a hitelmoratóriummal, a nyugdíjasoknál kétharmad az aránya az elégedetleneknek. Valamivel kevesebb azok aránya, akik szerint ugyan nem járnak jól a moratóriummal, de amikor baj volt, jól jött ez a fajta segítség.

A Publicus felméréséből az is kiderült, hogy a járvány után a lakosság 62 százaléka szerint az eészségüggyel van a legnagyobb probléma. A Publicus 2017-es felmérésénél még csak 13 százalék gondolta így, akkor a migráció és az elszegényedés is nagyobb problémának tűnt a Népszava cikke szerint. Tavaly év végén már 61 százalék volt az egészségüggyel elégedetlenek aránya, ez romlott tovább az előző hónapokban. A problémalista elején a korrupció és a megélhetési gondok állnak, immár több éve.

Forrás: nepszava.hu