Márki-Zay: A választók válasszák meg a legfőbb ügyészt is, ne a pártok mutyizzanak ezzel, erre nincs példa Európában

Márki-Zay Péter javaslata, miszerint a legfőbb ügyészt közvetlenül kellene megválasztani, példa nélküli lenne Európában – írja a Telex.hu.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Márki-Zay Péter legutóbbi Telex.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy kormányváltás esetén leváltaná Polt Péter legfőbb ügyészt. A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje szerint megalapozottan indíthatna eljárást a rendőrség a legfőbb ügyész ellen.

Polt leváltása után Márki-Zay egyik javaslata pedig az lesz, hogy az állampolgárok közvetlenül válasszák meg a legfőbb ügyészt,

ne a parlamenti pártok állapodjanak meg a személyéről, mert abból ismét nagykoalíciós lopás lehetne.

Szerinte az elmúlt harminc évben az ügyészség nem számoltatott el politikusokat,

vagy ahogy az ügyészek szokták mondani: a nagykoalíciós korrupciót nem vizsgálják.

Az USA-ban van rá példa, Európában egyedülálló lenne, ha közvetlenül döntenének az állampolgárok a legfőbb ügyészről. Az USA helyzete annyiban más, hogy a jogrendszerben is külön van a szövetségi és a tagállami szint. Ez utóbbi szinten választják meg az állampolgárok az ügyészeket négyévente. Kutatók szerint ugyanakkor érdemi jelentősége nincs a választásnak, nincs nagy verseny, ugyanúgy több évtizedre be vannak betonozva az ügyészek – mondta Ambrus István, az ELTE-ÁJK Büntetőjogi Tanszékének docense.

A szavazók többnyire nem látnak rá, hogy milyen munkát végez a választott ügyész, és komolyabb programja sincs a jelölteknek. „Általában azzal kampányolnak, hogy szigorúbb büntetőpolitika kell, és ezzel megnyerik a választást” – fogalmazott az ELTE oktatója.

Az angolszász kultúrában mégis megvan a legfőbb ügyész közvetlen választásának a hagyománya, Ambrus szerint azonban Magyarországon azt nehéz lenne előzmények nélkül megvalósítani. Amellett, hogy itthon is kérdéses lenne, milyen információk birtokában döntenek a szavazók, ingoványos terep lenne a kutató szerint az is, hogy ki indulhatna el a választáson. Köztársasági elnöknek bárki bejelentkezhet, aki elmúlt harmincöt éves, az ügyészi kinevezéshez ugyanakkor jogi szakvizsga és meghatározott gyakorlati idő is szükséges.

Amikor a jelenlegi intézményrendszert felállították a rendszerváltás után, komoly vita volt arról, hogy az ügyészség a kormány alá rendelten működjön vagy egy független szerv legyen

– mondta az ELTE oktatója.

Korábban Magyarországon hat évre választották a legfőbb ügyészt, ezt módosította 2010 után a Fidesz kilenc évre. Elvben a parlamenti ciklusokon átívelő kinevezés biztosíthatja az ügyészség és az Országgyűlés függetlenségét. Ambrus szerint ugyanakkor a kilenc év kapcsán sokan felvetik, hogy az túlságosan hosszú idő, és azt is bele lehetett volna írni a törvénybe, hogy a legfőbb ügyészt nem lehet újraválasztani.

Polt Péter 2019-ben már harmadszor választották meg legfőbb ügyésznek, igaz, 2006 és 2010 között nem ő töltötte be a tisztséget. A korábbi jogszabály szerint 70 éves korában, 2025-ben megszűnne a jogviszonya, ám tavalyelőtt eltörölték a felső korhatárt, így 2028-ig hivatalban maradhat.

Ezáltal pedig a jelenlegi jogszabályok mellett nem tudná könnyen elmozdítani a helyéről az ellenzék egy esetleges kormányváltás után. Ha kétharmados többsége lenne, technikai módosítással lenne rá lehetősége. 

Forrás: Telex.hu
Fotó: MTI/Mohai Balázs