Az egyházi munkától visszavonult katolikus lelkész szerint az elmúlt évtizedekben szemléletváltásnak lehetünk a tanúi: amíg a homoszexualitás az ószövetségi tanításban tényleg szigorúan volt megítélve, a téma láthatóbb megjelenése előrelendítette az egyházi elfogadást is írja a HVG.
Kép:MTI/Komka Péter
Tudomásul kell vennünk a szexuális identitásproblémával küzdők állapotát, és azt, hogy ők nem okozói ennek a helyzetnek. El kell fogadnunk őket és segítenünk kell, hogy megtalálják a helyüket, az viszont zavar bennünket, ha az LMBTQ gondolkodás propagálásával találkozunk, mintha ez lenne az ideális emberi élethelyzet
- mondta Beer Miklós volt váci püspök, amikor arról kérdezték, hogyan változott az egyház állásfoglalása a melegek megítélésében.
Ahogy igyekszik alkalmazkodni, a kereszténység egyelőre csak keresi a megfelelő szavakat, hogy ne eredendően sértően álljon a kérdéshez. Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy a homoszexuálisoknak is helye van a családban, Beer szerint viszont ez a kijelentés társadalom családjára vonatkozott:
az egyház igyekszik könyörületes maradni, de azt nem tudják elfogadni, hogy a homoszexuális párokat is házasoknak tekintsék, ahogy azt sem, hogy gyerekeket fogadhassanak örökbe. Ha onnan indulunk ki, hogy a heteroszexuális kapcsolat célja a házasság és a családalapítás, az efféle kijelentéseknek nincs is értelme, véli a volt püspök.
Azt azonban semmi nem tiltja, hogy a homoszexuálisok is teljes értékű keresztények legyenek, teszi hozzá:
bárki, aki részt akar venni az egyházi életben, azt testvéri szeretettel fogadják.
Bár a melegellenesnek titulált törvénycsomagról úgy gondolja, alkalmat ad a bonyolult fogalmak tisztázására, egyúttal fontosnak tartja leszögezni:
nem szerencsés, amikor politikusok a kereszténységre hivatkozva hoznak döntéseket.
Utóbbit arra a felvetésükre mondta válaszul, hogy Semjén Zsolt csütörtökön azt nyilatkozta, hogy egy keresztény párt elnökeként nem tudja támogatni a bűnös homoszexuális életmódot.
Beer szerint az egyház és az állam elválasztása alapvető igényként merül fel a 21. században, ily módon pedig illetéktelenül mossák össze a kettőt, akik a vallással magyarázzák a lépéseiket.
Az egyháziak politikai elkötelezettségtől függetlenül próbálnak mindenkit megszólítani, a politikusok azonban sokszor a kereszténység nevében sértenek meg más vallási közösségeket, vagy valláson kívüli embereket. Ennek nem tudunk örülni
– állítja a volt váci püspök.
A lelkész szerint az LMBTQ-kérdés is arra világít rá, hogy a kereszténységnek folyamatosan reflektálnia kell a változó világra, felül kell vizsgálnia, hogy a gyakorlatai megfelelnek-e a krisztusi tanításnak. Úgy gondolja, ennek legjobb módja jelenleg kilépni a templom falai közül, és demonstrálni a hit értékét a mindennapi élethelyzetekben, legyen szó családról, nevelésről, vagy társadalmi viselkedésről.
Ugyanilyen fontos lenne a fogyasztói szokások átgondolása: Beer szerint nagylelkű keresztény magatartás, ha az ember odafigyel a teremtett világra, és kevesebbet közlekedik autóval, vagy utazik külföldre. A járvány után pláne szükség van az effajta újragondolásra, Beer pedig azt sem bánná, ha a jövőben az emberek legalább annyit szánnának karitatív célokra, mint mondjuk a saját üdülésükre. A mértéktartás kulcseleme kéne legyen a keresztény életnek:
ameddig ilyen lagymatag módon éljük meg a vallásosságunkat, miért csodálkozunk azon, ha nem akarnak csatlakozni hozzánk?
– kérdezi.
Nem véletlen az sem, hogy a modern, digitalizált világban a fiatalabb generációk elszakadtak a hagyományos vallási közösségektől, de a volt püspök szerint hasonlóan példás viselkedéssel a hit népszerűsége a fiatalok között is megnőhet. Felidézte, hogy Ferenc Pápa arra szólította fel a fiatalokat,
hökkentsék meg a környezetüket azzal a magatartással, amit a hit alapján tudnak képviselni.
Beer Miklós úgy gondolja, a szép keresztény élethez bátorság kell, de a most felnövő gyerekeknek továbbra is példamutató kéne legyen a keresztény család és a gyermeknevelés gondolata.
Forrás:HVG.hu
Címlapkép:MTI/Komka Péter
23 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás