Összeomlóban Budapest – nincs vendég, nincs turista. Így hullik darabjaira a fővárosi turizmus

Talán nincs még egy szektor, amelyet annyira megviselt volna a pandémia, mint a vendéglátást, egyik pillanatról a másikra állt le, globálisan 1300 milliárd dollárnyi bevételkiesést regisztráltak – kezdi a cikket a Pénzcentrum.

Ez rávilágított olyan problémákra, melyeket eddig a szőnyeg alá söpörtek, holott foglalkozni kéne vele sürgősen. Az egyik ilyen, hogy vajon miért nem jönnek a magyarok Budapestre nyaralni? 

A tavalyi évhez hasonlóan idén is rekordokat döntöget a belföldi turizmus, Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának elmondása szerint a 2020-as 22 millió után idén 30 millió vendégéjszakára számítanak.

Vidéken. A főváros külföldi turisták híján ugyanis szinte kong az ürességtől.

Budapesten békeidőben az európai turisták adták az szállodák vendégeinek 80-85 százalékát, 8-10 százalék volt vidéki magyar és az ideérkezők 5-10 százaléka jött Európán kívüli országból

– mondta el Fleisch Tamás Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

A fővárosi szállodák gyakorlatilag már le is mondtak a szezonról, legjobb esetben is 30-40 százalékos kihasználtsággal működnek. Többen még külföldiek megindulására várnak, ám a csoportos utazásokra, melynek keretében a legtöbben érkeznek hazánkba, még egy darabig biztosan várni kell, hiszen megszervezésük hosszabb időbe telik.

Bár látni kell azt is, hogy a legtöbb országban a kormányzat amellett kampányol, hogy a lakosság lehetőség szerint ne utazzon külföldre, részben a járvány megfékezésének érdekében, és persze a gazdaság jobban szereti, ha az emberek otthon költik el a pénzüket, nem pedig más államokat hizlalnak. A belföldi turista mindenhol úgy kell most, mint egy falat kenyér.

A szektor még egy bezárást nem élne túl

– szögezte le Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) tisztújító közgyűlésén. Ha a helyzet szükségessé teszi, ha lesz negyedik hullám, a védettségi igazolványokat vezetik vissza első lépésben a szálláshelyeken és a vendéglátásban.

Az, hogy a magyarok nem jönnek a fővárosba nyaralni, nem új keletű probléma, évtizedekre nyúlik vissza. Egyszerűen nincs benne a vidéki magyarok tudatában, hogy ide is lehet jönni.

Az mostanra kiderült, hogy nagy számú külföldi turista nem érkezik idén Budapestre, ami jellemző, az néhány rendezvény, ezen kívül még a Forma1-et várjuk, és nem egy elhanyagolható a külföldön élő magyarok hazai házasságkötése de rajtuk kívül a korlátozások és a mutációk megjelenése miatt másokra nem nagyon számítunk

– mondta el a lapnak Bártfai Endre, BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának mesteroktatója. De nagyobb baj, hogy úgy tűnk a magyarok körében sem népszerű a főváros, ennek az egyik legfőbb oka az, hogy

Pedig az mindenki számára egyértelmű, hogy a csak úgy lehetne megmenteni a fővárost, ha az előttünk álló nyári, kora őszi hónapokban idehozzuk a magyar turistákat. Egyelőre ez még nem sikerült.

Halhattunk ugyan a szállodák különféle kedvezményes ajánlatairól, vannak például a 2-t fizet, 3-at kap akciók, mellyel a az ideérkező belföldi turizmust igyekeztek felpörgetni, de máig nagy kérdés, milyen csomagot kéne létrehozni ahhoz, hogy a főváros valóban vonzó legyen a vidéki magyarok számára.

Van a magyarokban egy olyan beidegződés, hogy a főváros nekünk drága – nagyot nem is tévednek, hiszen egy 4 tagú család részére egy horvátországi apartmant egy hétre adott esetben még olcsóbb is, mint néhány éjszaka Budapesten, ahol még tenger sincs.

Emellett persze vannak olyan szállodák, amelyek relatíve kedvező ajánlattal csábítják a magyarokat, de egy vidéki wellness szállodánál jellemzően nem tudnak olcsóbbak lenni még így sem. Nem is nagyon mozdultak rá ezekre az ajánlatokra – több szállodavezetővel való beszélgetésemből legalábbis ezt szűrtem le

– mondta Bártfai Endre.

Még a mai napig nincs meg az a magyarok fejében, hogy akár Budapesten is el lehet tölteni a nyári szabadságot. Korábban, néhány évtizeddel ezelőtt a belföldi és a külföldi vendégek számára nem ugyanannyiba került egy szállodai szoba, ez széles körben ismert tény volt, talán ezt a ma már nem jellemző gyakorlatot is vissza lehetne építeni. Egy ilyen döntés tényleg csak a szállodán múlik, hiszen a közvetlen foglalás esetén szabadabban játszhatnának a kiajánlott szobaárakkal.

Ha megnézzük, a Budapestet hirdető reklámok száma, elérése alacsonyabb, mint adott esetben a Horvátországot vagy a vidéki Magyarországot hirdető plakátoké, spotoké. A jelenlegi kommunikáció, nagyon kevés.

2019-ben a magyarországi turizmus felét a belföldi forgalom adta, ennek viszont a 75-80 százalékát a vidékre utazó budapestiek generálták. Ők alapvetően többet keresnek általában és többet is szeretnek utazni, mint a vidékiek.

Szektor mostani nagy feladata, hogy a vidéki utazókat megszólítsuk eseményturizmus és élménykommunikáció kell a tévében és online is, hogy tudjanak róla az emberek

- emelte ezt ki Flesch Tamás is.

Forrás: Pénzcentrum