Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot – kezdi beszámolóját a hvg.hu.

Bajban Magyarország? Az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a helyreállítási tervet számunkra

Illetve addig ameddig nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok nyilatkozta Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Eurologusnak.

Reynders a legújabb jogállamisági jelentés apropóján adott interjút hétfőn három sajtótermék  a Politico brüsszeli, uniós ügyekkel foglalkozó médiuma, a Delo szlovén napilap és az EUrologus munkatársainak.

A kedden nyilvánosságra hozott második jogállamisági jelentés – a tavaly szeptemberihez hasonlóan – négy fő területen elemzi a jogállamiságot:

az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, a sajtó sokszínűsége, a fékek és ellensúlyok rendszere, és külön hangsúlyt fektet arra, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések demokratikusságát is megvizsgálja.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban többek között megállapítja, hogy:

- Továbbra is fennállnak az ügyészség szervezeti felépítésével kapcsolatos aggályok, nincs megfelelő garancia a politikai befolyás kivédésére.

- A bírói függetlenséget is egyre kevésbé védi a magyar rendszer – az új fejleményekre példának hozzák a Kúria elnökének kinevezése körüli ellentmondásokat.

- A jogbiztonság szempontjából problémás, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen.

- A törvények gyakori módosítása aláássa a jogszabályi környezet kiszámíthatóságát, bizonyos törvényeket még a megszokottnál is gyorsabb tempóban fogadtak el.

- Az állami alkalmazottaknak és politikusok vagyonnyilatkozatának nincs rendszerszintű ellenőrzése, a gyanúsan nagy vagyonosodást csak akkor ellenőrizhetik, ha bűnügyi nyomozás is folyik az illető ellen.

- Tavaly óta néhány magas rangú tisztviselő ellen is indították eljárást a korrupció gyanúja miatt, de összességében a magas rangú tisztviselők és közvetlen környezetük korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálása igen korlátozott.

- A korrupcióellenes kormányzati program csak a közszférára korlátozódik, kihagyva a többi kockázatos területet.

A Médiatanács politikai függése aggályos, Klubrádió esete, kormánymédia állami támogatásai és befolyás a médiapiac felett.

- Az újságírók közadatokhoz való hozzáférését tovább korlátozták járvány miatt.

- A járványhelyzetre való tekintettel az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek érvényben, míg a kormány máshogy nem dönt.

A jelentés célja, hogy párbeszédet folytassunk jogállamiságról a tagállamokkal. Ha ez létrejön, és látjuk, hogy a tagállamok javaslatokat tesznek, és megvalósítják a reformokat, az jó. De ha ez nincs meg, akkor minden más eszközt be fogunk vetni

– mondta Reynders.

Az uniós biztos hangsúlyozta: a jogállamisági jelentés egy megelőző eszköz, melynek célja, hogy az uniós jogállamisági kultúrát előmozdítsa.

De nem a jelentéssel fogjuk megoldani a nehéz ügyeket: abban az esetben a bíróságra megyünk, mint a lengyel igazságügy átalakításánál, vagy a legutóbbi magyar törvény esetében, amely a szexuális orientáció alapján alkalmaz hátrányos megkülönböztetést

– tette hozzá.

Reynders azt is kiemelte, hogy a Bizottság különbséget tesz a jól működő tagállami rendszerekre vonatkozó „megjegyzések, észrevételek, aggályok” és jogállamiság rendszerszintű hiányosságai esetében.

Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak

– mondta, és arról is beszélt, hogy a két ország lényegében ellenáll annak, hogy a Bizottság észrevételeit megfogadja. Bár ezt különböző módon teszik, mert míg Varga Judit igazságügyi miniszter „majdnem minden uniós szintű találkozón” megjelenik, lengyel kollégája, Zbigniew Ziobro el sem megy ezekre.

A biztos szerint nyilvánvalóan „megvan annak az oka”, hogy a 27 uniós ország közül csak Magyarország és Lengyelország kritizálta a jogállamisági jelentés módszertanát, megkérdőjelezve az Európai Bizottság hozzáértését és kompetenciáját az ügyben. Ahogy „az sem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és a hetes cikk szerinti eljárás is folyik ellenük.”

A Pegasus-üggyel kapcsolatban Reynders még viccelődött is azzal, hogy nem tudja, őt lehallgatták-e. Komolyra fordítva a szót pedig elmondta, hogy az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló ajánlásaiban is szerepel, hogy bizonyos, igen jól indokolt esetekben – például a terrorizmus elleni küzdelem – indokolt lehet a modern technológia használata.

A gond az, mikor minden másra használják: arra, hogy civil szervezeteket, politikusokat vagy újságírók ellenőrizzenek – ez a jogállamiság nyílt megsértése

– szögezte le.

Forrás: HVG.hu

22 hozzászólásarrow_drop_down_circle

namihami
Pedig ""Az jár nekünk!""--hörögte a teljes fideszcsorda. Talán mégse?
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Shikari
@simmering73: :-)))))))Ma igen vicces kedvedben vagy!
csak úgy....
@Shikari: a "rosszlányokon" láttam a lányodat! még jó,hogy nem rád hasonlít ..
Pipás
@csak úgy...: Én az anyját is láttam a vén banyák szekcióban. Most már nincs kétségem, hogy miért lett ilyen hülye a fia.
justhpeter
@Horizont: Egymástól. Lesznek jó NER-lovagok és lesznek még jobbak.
ómió
Akkor, adja oda a buzijainak! Úgyis nekik szánta!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.