Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő 2017-ben beszélt arról Budapesten, hogy beavatkozott a kiberbiztonsági piac működésébe – írja a 24.hu.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Bár azóta megbukott, Izraelben most egymást faggatják a miniszterek az NSO nevű cég kémszoftvereinek eladásáról.
A Pegasus kémszoftver gyártója, az NSO hivatalosan nem adhatja el a programot akárkinek, elvileg csak megfelelő, ellenőrzött kormányzati szervekkel üzletelnek. A vevőről szóló döntésbe Izrael nemzetbiztonsági tanácsa és a miniszterelnök irodája is bele szokott szólni – írja a Telex.hu.
Mivel viszonylag jelentős lehet a kormányzati kontroll, a Guardian névtelenséget kérő forrásai szerint a Pegasus egy diplomáciai eszköz is.
Izraelben van egy erős politikai irányelv, ami szerint az üzleten át kell intézni a diplomáciát. Először üzlet, utána diplomácia. Ha nyélbe ütök együtt egy üzletet, sok diplomáciai ajtó kinyílik
- mondta az egyik ilyen forrás.
Így lehet például, hogy 2017-ben Izrael és Szaúd-Arábia nem voltak kifejezetten jó viszonyban, amin az izraeli kormány úgy akart javítani, hogy Cipruson bemutatták a szaúdi hírszerzőknek a Pegasust, majd el is adták nekik a programot.
Ahova Netanjahu ment, az NSO követte
- írta a Háárec, utalva arra, hogy például Magyarországon és Indiában is azután jelent meg a Pegasus, hogy az egykori miniszterelnök látogatást tett.
Netanjahu pont Budapesten ismerte be, hogy a kormány szorosan követi a kiberbiztonsági cégek ténykedését.
A piacok döntik el, mi működik, nem szólok bele. Az egyetlen ágazat, amibe beleszólok (…), az a kiberbiztonság
– mondta, amikor 2017-ben Magyarországon járt.
Izraelben a kormányon belül is feszültséget keltett az a nemzetközi vizsgálat, amelyet tizenhét ország újságírói folytattak a Pegasus nevű kémszoftver bevetéséről a világ számos pontján. A célpontok között szerepelhetett magyar újságírók és üzletemberek mellett a francia elnök, a pakisztáni miniszterelnök és akár a marokkói király is – de arról nem tudni, hogy valóban feltörték-e a mobiljukat, tényleg kémkedtek-e utánuk.
A Pegasus gyártója, az NSO tagadja, hogy bármikor is listázná a potenciális vagy múltbeli, illetve jelenlegi célpontokat.
A cég szerint nincs rálátása a kliensei által szerzett adatokra.
Ezt egyes szakértők vitatják. S bár az NSO alapító-vezérigazgatója, Salev Hulió nem tartja felelősnek cégét a kémszoftver „további felhasználásáért”, mégis épp az ő nyilatkozata a legérdekesebb az ügyben. Szerinte ugyanis vannak módszereik,
amelyek észlelik, ha egy kormány megvásárol egy rendszert, majd visszaél vele, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, a rezsim ellenzőit követi.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás