A Fidesz-kormányban az emberi erőforrások „csúcsminisztere” volt, ma dunamelléki református püspök, a zsinat lelkészi elnöke. Vele készített most interjút a Népszava.
Kép:MTI Fotó/Balogh Zoltán
Kiderült az is, hogy miért fordított hátat a politikának.
Balogh szerint az embernek a különböző életszakaszokban végig kell gondolnia, hogy most éppen mi a dolga, milyen munkával és tartalommal akarja megtölteni az időt, ami neki ki van szabva.
Megérett bennem az elhatározás, hogy direkt módon szeretném az egyházamat szolgálni. Politikusi pályám előtt és közben több mint húsz évig voltam református lelkipásztor. Tehát nem odamentem valahova, ahol addig nem voltam, hanem visszatértem.
- mondta, és felidézte egykori mondatát is, miszerint akkor ér fel a csúcsra, ha visszatér az egyházba.
2010 előtt a parlament emberi jogi bizottsága elnökeként vált országosan ismert politikussá.
Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz aztán megszüntette az emberi jogi bizottságot, hadjáratot indított a jogvédő szervezetek ellen, az „emberi jogokat” szitokszóvá tette azt mondta:
Nem látom, hogy ma gyengébb lenne az emberi jogok védelme, mint tíz vagy akár húsz évvel ezelőtt volt.
Menekültek, civil szervezetek, Soros, Brüsszel, melegek… A Fidesznek folyamatosan szüksége van ellenségképre.
A politikának általában szüksége van ellenségképre, mert ez a szomorú világ alakult ki. Negatív indulatokból könnyebb szavazatokat csiholni, mint pozitív üzenetekből. Én továbbra is a 2002-es polgári szlogenhez tartom magam: hiszek a szeretet és az összefogás erejében.
- nyilatkozta a lapnak Balogh Zoltán, aki a nemrég elfogadott homofób – a kormány olvasatában: gyermekvédelmi – törvényt is kommentálta.
A homoszexuális hajlamot nem minősítjük, a homoszexuális kapcsolatot viszont nem tudjuk elfogadni. Az Úristennek és tanítványainak gyűlölniük kell a bűnt, de szeretniük kell a bűnöst.
Azonban arra a kérdésre, miszerint belefér-e, hogy a kormány összemossa a pedofíliát a homoszexualitással, nem adott választ.
A törvényben azt olvasom, hogy a 18 éven aluliak körében korlátok közé szorítja a homoszexualitás népszerűsítését. Ezzel én teljes mértékig egyetértek.
Orbánnal való viszonyáról azt mondta, hogy jó viszonyban vannak, de az nem tartozik a közvéleményre.
Nem titok, hogy a közélet és kulturális élet számos ismert szereplőjével mély beszélgetéseket szoktam folytatni hitbéli kérdésekről. Közéjük tartozik Orbán Viktor is.
- mondta.
Ha én nem vagyok, akkor nyilván nem alakult volna meg a romaügyi államtitkárság 2010-ben. Hát, túl sok köszönet nem volt benne... Az EU-elnökségünk idején Magyarország fogadtatta el az első uniós roma keretstratégiát, a mai napig erre épül minden európai romaügyi intézkedés.
- tette hozzá.
Mesélt arról is, hogy kerítésügyben hajnalig elhúzódó vita folyt a kormányülésen.
Én azon a véleményen voltam, hogy ne építsünk kerítést a határon. A miniszterelnök meggyőzött az ellenkezőjéről. Máig neki adok igazat. Még akkor is, ha a hangsúlyokban másként gondolkodom, és ezt miniszterként sem rejtettem véka alá. Az ugyanis, hogy a migrációra – helyesen – nemet mondunk, nem jelenti azt, hogy nem tekintjük az Úristen teremtményeinek és felebarátinknak a migránsokat.
- mondta.
Arra a kérdésre, hogy püspökként mennyit őriz hajdani liberális énjéből szűkszavúan csak annyit felelt:
Ha arra gondol, hogy a keresztény ember a libertas Christi, a keresztyén krisztusi szabadságban él, akkor bízom benne, hogy minél többet.
Először meghallgatni szeretne, odafigyelni arra, hogy mit akarnak változtatni azok, akik megválasztották egyházi vezetőnek tette hozzá arra vonatkozóan, hogy mit szeretne változtatni a református egyházban.
Forrás: Népszava
Címlapkép: MTI Fotó/Balogh Zoltán
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás