A külgazdasági és külügyminiszter a portfolio.hu-nak adott interjújában beszélt a magyar gazdasági fejlődésről, de természetesen szóba kerültek a Pegasus-botrány egyes aspektusai is.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A portfolio.hu már a interjú legelején megkérdezte Szijjártó Pétert: tudott-e arról, hogy Magyarországon újságírókat és másokat hallgatnak le egy izraeli kémszoftverrel? Erre a miniszter azonnal egyértelmű választ adott:
Nekem nem volt, és nincs is tudásom arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, de nem is kell, hogy tudomásom legyen (...)
– kezdte. A további kérdésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogyan szereztek be egy ilyen szoftvert, és hogy mint a magyar diplomácia vezetője, ő tudott-e ezekről a folyamatokról, szintén tagadó – némileg hárító – választ adott.
Nem vettem részt, és ha ilyen beszerzés történt, akkor abban nem is kellett részt vennem, mert ez nem tartozik a tárcavezetői hatáskörömbe, nem felügyelek olyan titkosszolgálatot, amely ilyet akart vagy vásárolt volna (...)
Ezután arról kérdezték, hogy az igazságügyi miniszter, Varga Judit hogyhogy tud a lehallgatási eszközökről, míg ő mint külügyminiszter nem. Erre Szijjártó már érdekesebb választ adott:
Jogszabályok alapján a megfigyelések és a lehallgatások engedélyezése az igazságügyi tárcához tartozik. Ugyanakkor a technológiára vonatkozóan megjegyezném, hogy minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet.
Azért, mert valaki újságíró, géplakatos, kárpitos vagy taxisofőr, a szakmájából fakadóan 2010 óta senkit nem hallgattak le Magyarországon, de ha valaki a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet valamilyen külső befolyás, terrorszervezetekkel, titkosszolgálatokkal vagy bűnözői csoportokkal való együttműködés miatt, ott lehetséges a lehallgatás − mondta Szijjártó Péter a Portfoliónak adott interjúban.
Ugyanakkor azt, hogy ezt egy állam milyen eszközökkel látja el, ez nemzetbiztonsági kérdés, amelyet sosem szoktak a nyilvánosság előtt megvitatni. Emellett, hogy ehhez, milyen technológiai eszközöket használnak, az technikai kérdés. A nemzetközi sajtó fókuszába került ez a téma, de érdemes megjegyezni, hogy a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették.
Forrás: portfolio.hu
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
27 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Valóban érdekes, csak nem ez a kérdés. A kérdés az, hogy mire használják röfi.
Hazátlan ügynök?
és a történet szerint a többségben lévő állampolgárok lehallgatására,- természetesen azok adóforintjaiból?
Máris százával jönnek a hirdetések...
Új hozzászólás