Nagymértékű adócsökkentés szükséges a minimálbér kigazdálkodásához. Bár a kormányfő a nemzeti konzultáció eredményeitől tette függővé a jövő évi minimálbér-emelést, minden esély megvan rá, hogy a legkisebb kötelező munkabér 2022-ben elérje a bruttó 200 ezer, a garantált bérminimum pedig a bruttó 260 ezer forintot. Ehhez azonban a kamara és a kormány is mindenképpen csökkenteni szeretné a vállalkozások terheit.
A kormány a nemzeti konzultációban is föltette a kérdést, hogy meg kellene-e az emberek szerint emelni a minimálbért, vagy sem, de már most megkezdték az egyeztetéseket a munkaadók szervezeteivel.
Az egyeztetésekről Perlusz László, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára számolt be a Világgazdaságnak.
Megkezdődtek a háttértárgyalások a kormány és a munkaadók között a következő évekre szóló minimálbér és garantált bérminimum megállapodás feltételeiről. A megbeszélésekbe a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is bevonták – mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a lap által júniusban szervezett gazdasági csúcskonferencián jelentette be, hogy
a kabinet elkötelezett a kötelező legkisebb munkabér és a szakmunkás minimálbér jelentős mértéke emelése, illetve azzal párhuzamosan a munkáltatók terheinek érdemi csökkentése mellett.
A hivatalos egyeztetésekkel azért megvárják, hogy mi jön ki az emojikkal hirdetett konzultációból (a minimálbér emelése egy egyszerű mosolygós arcocskával került fel a plakátokra), a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ugyanis várhatóan szeptemberben ül majd össze, hogy a munkaadókkal és a szakszervezetek képviselőivel megpróbáljanak többéves bérmegállapodást kötni.
A várakozások szerint jövőre 200 ezer forintra emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér, és 260 ezer forintra a garantált bérminimum. Ezzel párhuzamosan jelentős adócsökkentés is várható, és ugyan Perlusz nem árult el részleteket arról, hogy mekkora adócsökkentésre lehet számítani, azt mondta, hogy hasonló mértékű csökkentésre lenne szükség, mint amikor 2017-ben 15 százalékkal emelkedett a minimálbér. Akkor a szociális hozzájárulási adó mértéke 5 százalékkal csökkent.
Forrás: vg.hu
"Mit jelent, hogy mostantól jó lesz, tisztelt zavaros tekintetű miniszterelnök úr? Tizedik éve folyamatosan mostantól-t írunk és változatlanul a nyugtalanító és cinikus feltételes módok között szlalomozunk. Nem is lehet ez másként, hiszen a teljes foglalkoztatás hegycsúcsainak ostromlására és a munkaalapú társadalom kiépítésére tíz év ment el. Arra tudniillik, hogy egy olcsó, kiszolgáltatott, lehetőleg aluliskolázott és könnyen manipulálható munkaerőre épülő összeszerelő országot varázsoljanak ide, amely mindannyiunk örömét szolgálja. Ennek a vergődésnek az lett az eredménye, hogy a képzett, tehetséges, kellően bátor fiatalok és középkorúak százezres tömegekben vándoroltak el az országból. Tíz év után most beütött a derű ideje: béremelés nélkül folytatódik a lecsúszás. Következésképpen a bérek emelésének szükségességét nem a stabil pénzügyi helyzet, vagy a páratlanul sikeres magyar modell, hanem az aggasztó munkaerőhiány kényszerítette ki.És minél pesszimistább minél több magyar, annál derűsebb és bizakodóbb a kormányrúd körül tolongó, adócsökkentő hősök jóllakni képtelen hada. A lassan három évtizede a közösből hízó személyiségzavar pedig, aki mindennapi derűjét naponta abból nyeri, hogy a nép legalantasabb ösztöneit lovagolja meg, aki az egész államigazgatást bordélyházként üzemelteti, aki legalizálta és védi a korrupciót, aki köztörvényes bűnözőkkel üzletel családilag és kormányszinten is, igen… ő a legderűsebb mind közül. És valójában minden oka megvan rá. Hisz a saját alantas ösztönei rabjává vált, vesztes magyarok változatlanul zsibbadtan tapsolnak az odavetett koncoknak és retorikai rablómeséknek. Ha ez tartósan így marad – márpedig minden jel arra mutat -, akkor a 21. századot is nyugodtan hozzá lehet könyvelni a veszteségekhez."
www.hevesmegyeonline.hu/wp-content/uploads/2016/10/20161008_2.jpg