Teljesen összeomlott Magyarország idegenforgalma – 300 milliárd forint tűnt el a szállodapiacról

Döbbenetesen nagy veszteséget könyveltek el 2020-ban a legnagyobb hazai szállodaipari cégek – számol be róla a G7.

Kép: Pixabay

A 25 vezető vállalat között alig akadt olyan, amely valamit meg tudott őrizni korábbi profitjából, együttes veszteségük pedig a 40 milliárd forintot közelítette. A vállalatok között azonban elég komoly eltérések voltak, attól függően, hogy egy vagy több szállodát működtetnek, illetve hogy hoteljük a fővárosban vagy vidéken található-e.

Budapesten teljes volt az összeomlás, az ország más pontjain azonban meg lehetett úszni kisebb visszaeséssel is. Az ágazati szereplők várakozásai szerint 2021 is kifejezetten gyenge lesz, a növekvő költségek miatt pedig a korábbi nyereség visszatérésére még éveket kell várni.

Az ágazati adatok alapján eddig is egyértelmű volt, hogy a járvány és az annak nyomán hozott intézkedések teljesen megroppantották a turisztikai szektort. Tavaly voltak olyan hónapok, amikor a lezárások miatt lényegében a teljes szektor forgalma lenullázódott, az év egészében pedig kétharmadával kevesebb vendég volt a magyarországi hotelekben, mint 2019-ben. A bevétel visszaesése is hasonló mértékű volt:

2020-ban több mint 300 milliárd forint tűnt el a szállodapiacról.

Arról ugyanakkor, hogy mindezt hogyan vészelték át az egyes vállalatok, nem nagyon lehetett tudni. 

A 25 vezető vállalat bevétele több mint 130, adózott eredménye bő 90 milliárd forintot zuhant, és a járvány kirobbanása óta alkalmazottjaik több mint harmadától váltak meg.

Miközben a lényegében egész évben zárva lévő fővárosi szállók bevételének háromnegyede párolgott el, és a láncoknál is közel 70 százalékos volt a visszaesés, addig a vidéki hoteleket fenntartó cégek forgalmának majdnem kétharmada megmaradt.

De még a vidéki szállodák között is komoly különbségek voltak:

a jelentős részben orosz turistákra építő és kevésbé idényjelleggel működő hévízi szállodáknál (amelyek között több nagyobb forgalmú is van) például sokkal nagyobb volt a visszaesés, mint közvetlenül a Balaton partján álló házaknál, vagy mondjuk Zalakaroson illetve Felsőtárkányban. 

A 25 legnagyobb cégből mindössze hét maradt nyereséges, a top25 együttesen pedig 37,8 milliárdos hiányt hozott össze. Ez azt jelenti, hogy adózott eredményük 2019-ről 2020-ra több mint 90 milliárddal csökkent.

Ennek megfelelően a vállalatok fizetőképessége is sokat romlott. Készpénzállományuk 27 milliárd forinttal volt kevesebb 2020 végén, mint egy évvel korábban. Még úgy is, hogy sok cég milliárdos hiteleket vett fel, igaz utóbbiból több vállalat fejlesztéseket valósított meg a kényszerű leállás alatt.

Erős nyári forgalommal számolunk, de nem szabad elfelejteni, hogy idén több mint négy hónapig zárva tartottak a szállodák, így ezeket a károkat teljesen nem fogja ellensúlyozni a maradék nyolc hónap forgalma, és sok minden függ egy esetleges negyedik hullámtól is

– válaszolta a lap kérdésére Labossa Lajos, a Hunguest Hotels Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, 26 hotelt fenntartó lánc a járvány előtti számait emellett azért sem tudná egyelőre hozni, mert jelenleg több szállodájuk sem működik.

Az év első négy-öt hónapját azonban tényleg akkor sem lehetne visszahozni, ha minden szálloda végig teltházzal pörögne, és ez a szektor többi szereplőjére is igaz.

ASok esetben – különösen a fővárosban – ráadásul az újraindulás sem volt teljes, sok hotel még mindig zárva tart. Blandl Judit, a Mellow Mood Hotels igazgatója a G7-nek azt mondta:

a cégcsoporthoz tartozó tíz szálló közül jelenleg öt fogad vendégeket, a többi továbbra is üzemszünet alatt áll. A jelenlegi foglalások a 2019-es adatokkal szemben továbbra is jelentősen elmaradnak, sajnos még mindig ott tartunk, hogy veszteséget csökkentünk, nem pedig nyereséget termelünk.

 Az ágazatban óriási a munkaerőhiány, az elküldött vagy maguktól távozó alkalmazottak egy részének esze ágában sincs visszatérni. Új embereket így már csak a korábbinál magasabb fizetéssel lehet felvenni, ami egy idő után bérfeszültséghez vezethet az újak és a járványt végigszenvedő, de azalatt is kitartó személyzet között.

Ezek a folyamatok pedig általános és elég jelentős bérnövekedést vetítenek előre a szektorban.

És ezek még az optimista kilátások, hiszen kivétel nélkül mindenki kiemelte:

egy esetleges negyedik hullám mindent felboríthat. Emiatt tervezni is nagyon nehéz az ágazatban, és nem csak a cégeknek, hanem az alkalmazottaknak is. Közülük pedig sokan épp azért távoznak, mert már nem hiszik el, hogy a mostani nyitva tartás végre igazán tartós lesz.

Forrás: G7.hu
Címlapkép: Pixabay