Hatvannégy egyetem és főiskola közül mindössze hat marad állami kézben, a szeptembert a hallgatók majdnem kétharmada alapítványi, magán- vagy egyházi felsőoktatási intézményben kezdi majd, Budapesten kívül egy állami egyetem sem működik majd. Ilyen lesz az új világ a felsőoktatásban augusztus 1-től.
Fotó: MTI/Cseke Csilla
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – rövid a listája azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek augusztus 1-je után is állami fenntartásban maradnak – írja az Eduline.
A hallgatók többsége a 2021/2022-es tanévet valamelyik modellváltó egyetemen kezdi majd. Az innovációs tárca számításai szerint 280 ezerből 180 ezren járnak szeptembertől olyan egyetemre, amelynek a fenntartója nem az állam.
A hallgatói megoszlás csak azért nem annyira látványos, mint az intézményeké, mert több olyan egyetem is van az állami fenntartásban maradók között, amelyek kifejezetten sok hallgatót oktatnak. Az ELTE például ilyen, ahova csak az idei felvételin több mint 11 ezren kerültek be, ahogy a Műegyetem és a közszolgálati egyetem is: előbbinek 21 ezer, utóbbinak körülbelül 5700 hallgatója van.
Forrás: eduline.hu
Címlapkép: MTI/Cseke Csilla
5 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Az egyetemi alapítványt ki pénzeli? természetesen ugyanaz: a Pártállam !
Mindamellett az alapitványokat az állam!!(mivel neki továbbra sincs pénze, sem a kormánynak) azaz az adófizetők állják a cehhet továbbra is.
Új hozzászólás