2021-ben a jelzáloghitelpiac minden rekordot megdöntött, az év második felében elérheti az 100 milliárd forintos határt is – adta hírül az MTI a Duna House közleménye alapján.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
A jelzáloghitelpiac az első félévben 34 százalékkal haladta meg az előző évi volument, amely az előzetesen várt 20 százalékos növekedést is felülmúlja. A Duna House szerint a második félévben, amely szinte kivétel nélkül mindig az erősebb félév a hitelpiacon, hasonló tendenciák várhatók, és így a tavaly kihelyezett 928 milliárd forintnyi jelzáloghitel után 2021-ben szinte biztosan eléri a piac az 1000 milliárd forintos határt, illetve az előrejelzés szerint meghaladhatja az 1200 milliárd forintot is. A jelzáloghitelpiacot az otthonteremtési támogatások intenzív kereslete mellett az ősszel várhatóan újra felfutó ingatlanpiaci adásvételek is erősíthetik – írja az MTI.
A Duna House közölte, a töretlen népszerűségű otthonteremtési támogatások révén megjelent új hiteltermékeknek köszönhetően több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az április-júniusi időszakban. Ez közel kétszerese a 2020 második negyedévében közvetített hitelek összegének. A jegybank tényadatai szerint idén júniusban is megdőlt minden eddigi rekord, hiszen 136 milliárd forintnál is nagyobb értékű jelzáloghitelt igényelt a lakosság.
Ezzel párhuzamosan a lakáspiac is pezseg, amit a rendkívül erős tavaszi tranzakciós adatok támasztanak alá. A szakértők szerint ráadásul bőven van még tér Budapesten is az áremelkedésre.
A közlemény idézi Fülöp Krisztiánt, a Duna House Pénzügyek vezetőjét, aki elmondta: az általuk közvetített hiteltranzakciók alapján az ügyfelek átlagosan 17,8 millió forintot igényelnek lakáskölcsönként, jellemzően hosszú kamatperiódusú konstrukcióban, és az esetek 65 százalékában hitelügyintézői segítséget is kérnek. Hozzátette, a budapesti igénylők többsége 20 millió forint feletti összegre szerződött a pénzintézetekkel, vidéken viszont inkább csak 10-15 millió forintot vettek fel az ügyfelek 2021 második negyedévében. A hitelügyletek 29,2 százaléka mellé csok-igényt is beadtak, elsősorban használt lakás vásárlásához: a keleti régióban ez az arány 32 százalékot tesz ki, a nyugatiban 40 százalékot, míg a fővárosban 24 százalékot. A másik kedvelt otthonteremtési támogatás a babaváró hitel, amely idén június végéig összesen közel 1,3 milliárd forintot tett ki.
Az adatok alapján a legtöbben még mindig 20 éves futamidővel számolnak hitelfelvételnél, ugyanakkor a fővárosban nőtt a 25 éves futamidejű hitelek aránya (25 százalék), vidéken pedig inkább rövidtávon – 10 éven belül – szeretnék megoldani a kölcsön visszafizetését az ügyfelek.
A közlemény szerint a hitelügyletek szinte teljes egésze biztonságosnak tekinthető, hosszú kamatperiódusú konstrukcióban valósult meg.
A legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya továbbra is a legmagasabb, Budapesten 85 százalék, keleten 86, nyugaton pedig 79 százalék. Ugyanakkor eltűntek az 5 évnél rövidebb, kockázatosabb kamatperiódusú jelzáloghitelek a piacról. A hitelfedezeti mutató (LTV) 6 százalékponttal, 40 százalékra csökkent országos szinten az idei második negyedévben, ami azt mutatja, hogy átlagosan az ingatlanügyletek 40 százalékát hitelből, 60 százalékát pedig saját erőből finanszírozzák a vevők.
Forrás: MTI
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Új hozzászólás