A 24.hu a Magyar Államkincstárhoz fordult adatigényléssel arra vonatkozóan, hogy 2020-ban hány nyugdíjas hunyt el, és mennyivel nőtt körükben a halálozás a koronavírus-járvány következtében. Most megkapták az adatokat.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Augusztus elején megkapták a 2020 egészére szóló halálozási adatokat, és a múlt év végi számokból drámai kép bontakozik ki a koronavírus második hullámáról: a tavalyi halálozási többlet több mint 90 százalékban a nyugdíjasok elvesztéséből adódik – írja a 24.hu.
Az operatív törzs napi tájékoztatóiban is számtalanszor hallhattuk, hogy „többségében idős, krónikus betegek” hunytak el.
A Központi Statisztikai Hivatal heti halálozási statisztikáiból is látszik, hogy 2020 utolsó harmadában kiemelkedően megnőtt a 65 év felettiek körében a halálozás. A kormányzati portálról származó adatokból pedig megtudhattuk, hogy november-decemberben 75 év felett volt a koronavírusban meghaltak átlagéletkora.
Míg 2020. január-októberben 77 947 volt a halálozás miatt megszüntetett nyugdíjak száma, addig ez november-decemberrel együtt 104 349-re emelkedett. Vagyis a kincstár adatai alapján az év utolsó két hónapjában 26 402 nyugdíjas halt meg, ami az előző tíz hónaphoz viszonyítva havi szinten kis híján duplázódást jelent.
2017 és 2019 között évente 95 ezer körül alakult az elhunyt nyugdíjasok száma, a tavalyi 104 ezres érték ehhez képest is kiugró.
Hozzávetőleg 9 ezerrel (10 százalékkal) több nyugdíjas halt meg 2020-ban, mint az előző években.
A KSH tavaly összesen 139 549 halálesetet regisztrált. A statisztikai hivatal jelentésében azt is írta, hogy tavaly 9946-tal többen haltak meg, mint az előző évben. Mellétéve a kincstár adatait, amely szerint 9368-cal több nyugdíjashalál volt 2020-ban, mint 2019-ben, az látszik, hogy a többlet 94 százalékban nyugdíjasok elhalálozásából adódott.
Mindebből a 24.hu arra jutott, hogy idén 17 milliárddal kevesebb lehet a nyugdíjkiadás.
Forrás: 24.hu
Fotó: MTI/Kovács Tamás
23 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Végülis ők maguknak csinálják az egészet.
Ők rettegnek (meg is kapták a gazdasági nehézséget). Ők nem étkeznek egészségesen, nem mozognak, nem járnak kontrollra, szűrésekre (meg is kapják a diabéteszt, a magas vérnyomást, az érelmeszesedést, az elhízást). Ők nem szedik a vitaminokat, ásványi anyagokat. Dohányoznak, isznak, arra mindig van pénz, meg a roncs kocsira, a kaparósra, az fontosabb, mint a gyereknek egy új könyv.
Továbbképzés? Fáradt vagyok! Vár a tv, ledöglök, ez a jó esti program!
Zöldség? Gyümölcs? Minőség? Arra nem telik. Másra kell a lóvé.
Foglalkozni a gyerekkel? Ugyammá! Az az állam dóga.
szóval én megelőzésről beszéltem. Amit te írsz, az, amikor már baj van.
A kérdésedre a válasz: igen, egyszer valamikor ebben az éveben, miután lefixáltam egy magános szemészeti időpontot (másnapra), felhívtam a körzeti szakrendelőt, és azt mondták, hogy telefonáljak a jövő héten, akkor lesz jövő hónapi időpontjuk :D
De ez hogy jön ide?
Új hozzászólás