A portfolio.hu az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) új, 6. értékelő jelentése alapján megnézte, mi várhat Magyarországra a 21. század további évtizedeiben.
Fotó: Pixabay
A klímaváltozás egyik jellemzője, hogy időben és térben egyenetlenül megy végbe, vagyis a felmelegedés, a hőhullámok, az erőteljes csapadék és árvizek, a szárazságok, a szélsőséges szél-, hó- és jégviszonyok a különböző régiókban eltérő mértékben, gyakorisággal és intenzitással léphetnek fel.
A klímaváltozás már a Föld minden régiójában érzékelhető, az extrém hőmérsékleti viszonyok mellett több egyéb módon is.
A következő években és évtizedekben a már ma is tapasztalható változások minden régióban egyre hevesebbek lesznek, a szélsőséges jelenségek korábban nem látott intenzitást és gyakoriságot érhetnek el.
A jelentés Magyarországot közvetve egy szűkebb régió, a nyugat- és közép-európai régióba is besorolja.
Az itt már bekövetkezett változások között a szélsőségesen meleg időjárást tekintve a világ többi régiójának döntő többségéhez hasonlóan egyértelmű a növekedés, nagy valószínűséggel az emberi tevékenységgel összefüggésben.
Szintén növekedés volt tapasztalható régiónkban az erőteljes csapadéktevékenységben, ám e szempontból az ember tevékenységének szerepe nem egyértelmű (szemben például Észak-Európával), ahogyan a globális kép sem.
Csökkenés ugyanakkor egyetlen régióra sem jellemző. Az előzőeknek nem ellentmondva növekedés látható Nyugat- és Közép-Európában a szárazságokat tekintve is, de az emberi hatás befolyása itt sem egyértelmű. A világ többi régiójának kétharmadában még a trend iránya sem meggyőző, de csak egy régióban, Észak-Ausztráliában észleltek csökkenést az aszályok jelentkezésében.
A jövőben várható változások szintén regionális eltéréseket mutathatnak. A felmelegedés minden kontinenst érinti és általában nagyobb a szárazföldön, mint az óceánok felszínén, továbbá a sarkvidék és az Antarktisz jobban melegszik, mint a trópusok.
A szimulációk alapján az is kijelenthető, hogy a felmelegedés egész Európában, így Magyarországon is erőteljesebb a világátlagnál.
A csapadékra elvégzett szimuláció alapján növekedés várható a magas szélességi fokokon, a Csendes-óceán egyenlítői térségében és a monszunrégiók egyes részein, míg csökkenés valószínűsíthető a trópusi és szubtrópusi területek bizonyos részein.
A nyugat- és közép-európai régióban a modellek inkább növekedést mutatnak, különösen a téli évszakban, míg nyáron ezzel ellentétes irányú lehet a változás. Az előrejelzések szerint a heves csapadék és a kapcsolódó árvízi események is intenzívebbé és gyakoribbá válnak majd.
Magyarország azonban közel esik a várhatóan a csapadék csökkenését tapasztaló térséghez, és ahogy a felmelegedés fokozódik, részben vagy egészében át is kerülhet ebbe a szektorba.
A talajnedvesség regionális alakulása várhatóan nagymértékben követi majd a csapadékviszonyok változását, azonban a párolgással összefüggésben bizonyos különbségeket mutathat attól.
Magyarország itt is a zónahatárhoz közel helyezkedik el, és míg eleinte a mérleg akár többletet is mutathat a talajnedvességben, a felmelegedés fokozódásával egyértelműen csökkenéssel lehet számolni.
A magyar lakosság egyre nagyobb része is városokban él, márpedig a városok lokálisan fokozzák az ember által okozott felmelegedést. Magában a globális felmelegedésben a városok szerepe tehát ugyan elhanyagolható, azonban helyben, a lakóik számára a városok szélsőségesebb körülményeket teremtenek, mint a vidékies térségek. A városi hőstressz, illetve hősziget jelenség miatt különösen a városközpontok melegebbek mint a környező vidéki területek.
A városiasodás az éves átlagos napi minimum hőmérsékleti értékeket sokkal inkább befolyásolja, mint a maximális hőmérsékletet. Ennek az az oka, hogy a nappal a hőt eltároló építmények éjszaka kibocsátják azt.
A folytatódó városiasodás és a szélsőségesen meleg időszakok gyakoribbá válása a jövőben így tovább fokozza a helyi hőhullámok súlyosságát. A városok a víz helyi körfogását is megváltoztatják, növelve az özönvízszerű esők gyakoriságát.
A lehullott csapadék azonban talaj, vegetáció és a tárolásra alkalmas víztestek hiánya miatt viszonylag gyorsan lefolyik, így az urbanizáció a városi szárazság jelenségét is előidézheti.
A térképek a Portfólió oldalán tekinthetőek meg.
Forrás: portfolio.hu
Címlapkép: Pixabay
egyvilag.hu/temakep/078.shtml
Beleértve a fő okokat, és hogy mit kellene tenni.